A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A 2000-es év végén 17 társaság volt a tőzsde A kategóriájában, ezek közül ma már hét nincsen ott. A B kategória 32 szereplőjéből 20 tűnt el, az azóta megszűnt C kategória 18 tagja közül pedig csak hat van ma is az értékpapírlistán.

Összességében, darabra legalábbis, azaz a méretüket nem számítva, a cégek 58 százaléka távozott. Mi lett velük, hová fejlődtek, legalábbis árbevétel és nyereségtermelő képesség szempontjából − ennek igyekeztünk utánajárni a KIM adatbázisa alapján.

Az egykor nagy likviditású Borsodchemről az idén is sokat írtak annak kapcsán, hogy kínai befektetők többségi tulajdonrészt szereztek benne, legutóbb pedig a Bank of China hitelkeretéről, az eredményeiről azonban már kevesebbet. Bár tavaly novemberben sajtóhírek szerint még úgy tűnt, harmadával nő a 2010-es árbevétel, végül ebből 20 százaléknyi növekmény teljesült. Az üzemi eredmény pedig 11 milliárd forintos veszteség volt, ami ugyan jelentős javulás a 2009-es húszmilliárdhoz képest − az adózott eredmény viszont csak kicsivel javult, 28 helyett már csak 26 milliárd volt a veszteség.

Összehasonlításképpen a tőzsdei kivezetés előtt, 2005-ben a Borsodchemnek még nagyon komoly ambíciói voltak, közel ötvenmilliárdot fordított beruházásokra. Árbevétele 174 milliárdra rúgott, adózott eredménye 14 milliárd forint volt, ami akkor negatív meglepetést jelentett az elemzők számára. A tavalyi számok mindehhez képest visszalépést jelentenek.
A tőzsdés körökben sok-sok évig jó ismerősként Grabóként emlegetett Graboplast árbevétele tavaly csak kicsivel, 15,4-ről 15,1 milliárd forintra csökkent, eredménye viszont ég és föld a 2009-eshez képest. A korábbi évben ugyanis a félmilliárdos üzemi eredményt egy négymilliárd forintos pénzügyi veszteség húzta a sárba, ami a mérleg mellékletei szerint nagyrészt (2,7 milliárd erejéig) hedge-üzletekből származott (azaz a devizaárfolyamok fedezésére nyitott határidős pozíciókból).

A 2010-es évet ez már nem terhelte, a pénzügyek szerény pozitívumot mutattak, az üzemi eredmény viszont nagyjából harmadára esett vissza. A 374 millió forintos adózott eredmény kevesebb mint negyede a kivezetés előtti 2000-es év 1,6 milliárdjának. Akkoriban egyébként az árbevétel 14,1 milliárd volt, nominális értéken is majdnem annyi, mint legutóbb. Reálértéken persze ez sokkal alacsonyabb, ami persze a többi említett cég esetében is elmondható. Számításaink szerint a 2001 elejétől 2010 végéig számított tíz év végén 169,1 forint ért annyit, mint 100 forint az elején.

A 2002 végén−2003 elején a tőzsdéről távozó Prímagáz árbevétele sem igazán növekedett reálértékben. Míg 2001-ben 19,8 milliárd forintot tett ki, tavaly csak 18,9-et, 2009-ben pedig 16 milliárdot. Adózott eredménye is csak 310 millió forint volt tavaly, a 2001-es másfél milliárddal szemben, bár az is igaz, hogy 2000-ben még súlyosan veszteséges volt. A cég, úgy tűnik, tulajdonosai számára fejőstehénné vált, erre utal, hogy tavalyi és tavalyelőtti eredményét egyaránt teljes egészében kifizette osztalékként. Aki régen tulajdonos volt, mégsem kellene, hogy feltétlenül szomorú legyen: a 2001-ben kifizetett osztaléktömeg ugyanis még így is jóval több, mint az utóbbi éveké, mégpedig 694 millió forint volt.

A magyar élelmiszeripar híres zászlóvivője, a Pick sem éppen az inflációnak megfelelően növelte árbevételét, sőt: a 2001-es 78 milliárd után 2010-ben már csak 41 milliárdot tudott összehozni. Eredménye is messze van az akkori 1,6 milliárdtól, majdnem pontosan a tizedére zsugorodott. Igaz, tavalyelőtt, 2009-ben még 1,5 milliárd forint körüli összeg jött össze. Eközben saját tőkéje is alig több mint felére, 31,5-ről 17,5 milliárd forintra csökkent.

Ez alatt az idő alatt azonban a konszolidációs kör is komoly átalakuláson ment keresztül, például a 2001-es 11 vállalattal szemben a 2010-es beszámolók már csak négy csoporttagot sorolnak fel, tehát az adatok nem igazán hasonlíthatók össze.

Ami a 2000-ben szintén az A kategóriában forgó Démászt illeti, látszólag szépen javultak a számai. A kivezetés előtti, 2005-ös árbevétele 80 milliárd forint volt, tavaly viszont 159. Az osztalék is nőtt, az akkori 12,80 százalékról 14,58 százalékra a jegyzett tőkére vetítve (2009 után viszont sokkal kevesebb osztalékot fizetett). Emögött azonban az áll, hogy − amint arról a Napi Gazdaság is beszámolt korábban − 2009 végén az EdF Energia Hungária Kft. beolvadt a társaságba, így a szabadpiaci áramértékesítésből származó árbevétel is az EdF Démász bevételének része, így a számok már semmiképp sem összehasonlíthatók.

Két cég volt még az A kategóriában 2000-ben, amelyek ma már nincsenek és szintén nehezen hasoníthatóak össze a mai változatukkal. A NABI lényegében csődbe ment és megszűnt, bár technikailag sokáig tovább élt és működött. A Graphisoft pedig szétvált, egyik része, az ingatlanüzletág ma is tőzsdén van, másik része pedig zártkörű társasággá vált. Az adatok nyilván itt sem összehasonlíthatóak, de érdekes, hogy a 2006-os 29 milliárd forintos (mai euróárral átszámolt) árbevétellel szemben 2010-ben csak 6,3 milliárdos árbevétele volt. Adózott eredménye viszont az akkori 1,2 milliárdos veszteségtől eltérően tavaly 4,5 milliárdra rúgott, amiből − az eredménytartalék felhasználásával − 10,1 milliárdos osztalékot is kifizetett. Ha azonban a két szétvált cég adatait összeadjuk, akkor sem lesz több a tavalyi árbevétel 8,3 milliárd forintnál, és a Graphisoft Park nyeresége is elenyésző a "sima" Graphisoftéhoz képest.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!