A Fidesz nem fogja támogatni az árfolyamnyereség-adó 25 százalékra emelését – mondta a NAPI-nak Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a költségvetési bizottság elnöke. Csak abban az esetben nyomnak mégis „igen” gombot a javaslatra, ha az árfolyamnyereség-adó emeléséből várhatóan befolyó 3–5 milliárd forinttal legalább megegyező adócsökkentést szavaz meg javaslataik közül a kormányoldal. Ezek között említette az összesen 4 százalékos vállalkozói járulék kiterjesztésének megakadályozását az egyéni vállalkozókra, betéti társaságokra, vagy a forrásadó 25 százalékra emelésének elvetését. Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője ugyanakkor elmondta, hogy méltányolják ugyan az adócsökkentési javaslatokat, de a Fidesz előterjesztései közül nem találtak támogatásra alkalmasat. Korábban az MDF és a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ is jelezte kifogásait a tőzsdei árfolyamnyereség-adó bevezetésével kapcsolatban. Ezért mindkét párt módosító indítványt nyújtott be az adótörvény-tervezethez, amelyek lényege azonos volt. Ezek szerint a tőzsdei ügyletből származó bevétel kamatjellegű jövedelem maradna, s az adókulcsa így – az utóbbi két évhez hasonlóan – nullaszázalékos lenne. Az árfolyamnyereség-adó bevezetésével kapcsolatban egyébként az összes érintett szakmai szervezet jelezte már aggályait. A Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, a BÉT, a BÁT és a TEBÉSZ egyaránt ellenzi az újbóli bevezetést. A szakmai szervezetek érvrendszere nagyjából egybecsengett az adót ellenző pártok által felvonultatott kifogásokkal. Ezek lényege, hogy a hazai lakossági megtakarítások kedvezőtlen szerkezetén tovább rontana az adónem bevezetése, s a pénzügyi tárca érvrendszerével ellentétben – amely szerint viszonylag keveseket érintene az adó – a befektetési alapokon és a nyugdíjpénztárakon keresztül több millió ember megtakarításainak hozamát csökkentené. Ráadásul a remélt költségvetési extrabevétel minimális lenne – alig 2-3 milliárd forint –, ennek sokszorosára rúgna azonban az adó által okozott kár. Az MSZP képviselői is nyújtottak be módosítást a bevezetni tervezett adóval kapcsolatban. Egyrészt azt az összes OECD-tagállamban lévő tőzsdén megszerzett árfolyamnyereségre kiterjesztenék. A nyereség megállapításának alapjául szolgáló bekerülési árat is érinti az indítvány, amely szerint ha a jövőre eladott értékpapírral már rendelkezett idén december 31-én az adózó, akkor választhat, hogy a beszerzési értéket, vagy a december 31-i tőzsdei záróárat akarja-e alapul venni az árfolyamnyeresége kiszámításához. A javaslat egyébként pontosítja az adó elszámolásának módját, az adófizetők elvileg – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – negyedévente vezethetnék össze nyereségeiket és veszteségeiket, s negyedévente kerülne sor az adó befizetésére is.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!