Elzárták a pénzcsapokat - mi jön ezután?

Hivatalosan is véget ért a Fed kvantitatív lazítási programjának második köre. Kérdés, hogy az eszközárak - különösen a részvényárfolyamok - hogyan reagálnak arra, hogy nem érkezik többletlikviditás a rendszerbe.
NAPI, 2011. július 1. péntek, 17:24

Megosztottnak tűnnek az elemzők azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásai lehetnek a Fed kvantitatív lazítási programjának befejezése a tőzsdéi árfolyamokra, mint ahogy abban sem egyezik a véleményük, mennyire is volt az hosszabb távon hasznos az amerikai és a világgazdaságnak. Ha csak a különböző eszközosztályok teljesítményét nézzük a 600 milliárd dolláros program augusztusi bejelentése óta és azok árváltozásának egy részéért a programot tesszük felelőssé, akkor a hatás lenyűgöző.

Az S&P 500-as részvényindex 24 százalékkal emelkedett az adott időszakban, az arany árfolyama 21,6 százalékkal, a WTI olaj árfolyama 27 százalékkal lett magasabb. A program hatásainak általában nem örülhettek világszerte a fogyasztók, a terményárak árutőzsdei árfolyama átlagosan 55 százalékkal ugrott meg 10 hónap leforgása alatt, s vannak elemzők, akik szerint az élelmiszerárak emelkedésén keresztül ez is jelentősen hozzájárult az észak-afrikai, közel-keleti elégedetlenség és tüntetéshullám kialakulásához, amely többek között Mubarak egyiptomi elnök távozásához, s a Líbiai polgárháborús helyzet kialakulásához vezetett.

Az M2 pénzmennyiség eközben majdnem a 400 milliárd dollárral nőtt az Egyesült Államokban. Ha a Fed célja az volt a programmal, hogy a rövidebb távú kamatokat alacsony tartsa, sikert ért el, hiszen tavaly augusztus óta a 2 éves amerikai állampapapírok hozama 9 bázisponttal csökkent. Ha a hosszabb kamatok leszorítása lett volna a cél, akkor viszont csúfos a kudarc, a 10 éves amerikai államkötvény hozama 51 bázisponttal nőtt az időszakban.

A szakemberek többsége egyébként nem vár a közeljövőben újabb kört a kvantitatív lazítások terén. A Bank of America Merrill Lynch legutóbbi alapkezelői felmérésében a megkérdezettek 65 százaléka szavazott arra, hogy nem lesz QE3. A Reuters friss felmérése szerint a kötvénypiaci stratégák átlagosan 20 százalékos esélyt adnak egy QE3-nak.

A legutóbbi Fed ülést követően azonban Ben Bernanke elmondása szerint mégis a piac által egy QE 2,5-es megoldás mellett döntöttek, amely szerint a jegybank által megvásárolt államkötvényeket nem adják el, sőt, az abból befolyt összegeket újabb állampapír vásárlásokra fordítják majd. A Fed óvatossága a kivonulási stratégiát illetően érthető. Egyrészt az elmúlt hónapokban napvilágot látott adatok az amerikai gazdaság növekedési ütemének gyors fékeződését mutatták, másrészt a jegybank nem szerzett kedvező tapasztalatokat a két QE során megszerzett eszközök valódi piacával kapcsoltban.

A New York-i Fed a Bear Stearns JPMorgan általi felvásárlása, illetve az AIG megmentése során megszerzett, főleg jelzálog fedezetű toxikus eszközök nemrég tervezett értékesítése során rádöbbent, nincs megfelelő kereslet ezekre az eszközökre. Az akciót néhány napja le is fújták, mivel nem akarták a gyenge piacon még lejjebb nyomni az árfolyamokat. A Fed tehát nem tehet mást, mint a válság során benyelt toxikus eszközöket egyelőre mérlegében magánál tartja, s nem értékesíti, mert a jelek szerint nem nagyon van kinek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK