A Eset úgy véli, hogy az IoT eszközök (Internet of Things - a dolgok internete: a világhálóra csatlakozó intelligens használati eszközök kapcsolódása), valamint a közművek, infrastruktúrák, erőművek, ipari környezetek a következő évben is egyre inkább a kiberbűnözők célpontjaivá válhatnak - számol be az MTI.

A virtuális valuták esetében a titokban megfertőzött számítógépes rendszerek erőforrásaira támaszkodó illegális bányászat mértéke várhatóan tovább nő. Kedvelt bűncselekmény volt és lesz a kriptodeviza tárcák tartalmának ellopása, valamint a Bitcoin gyengülésével az újabb, és nehezebben lenyomozható Monero, Ether, Feathercoin, Litecoin és hasonló virtuális pénzek ellen elkövetett zsaroló vírusos támadások, és az ezekkel összefüggő védelmi pénzek követelése. Ezen felül várhatóan tovább nő majd az ellátási-láncok elleni és a célzott adathalász támadások száma - írták.

A közlemény szerint a zsarolóvírusok nagy száma és az ilyen incidensek kiemelt médiafigyelme miatt a felelősök belátták, hogy tervezés, adatvagyon felmérés és folyamatos kibervédelem nélkül nincs biztonságos és folyamatos üzletmenet. A Eset közleménye rámutatott: már 2015-ben is napi 12 támadás ért egy átlagos céget; és ez a szám azóta sokkal magasabb lett.

Ugyanakkor az Eset felmérése szerint alig oktatják az informatikai biztonságot a cégek, a foglalkoztatottak több mint negyede egyetlen munkahelyén sem részesült biztonsági képzésben. A kutatás szerint a cégek biztonság-tudatossága messze elmarad az elvárhatótól, jóllehet a tapasztalatok szerint az informatikai incidensek jelentős részét emberi hiba okozza, és hiába van a gépen a leghatékonyabb védelmi program, a túlzott naivság, figyelmetlenség vagy hiszékenység továbbra is nagy lehetőséget ad a támadóknak. A statisztikák szerint az incidensek jelentős része emberi hiba, szándékos károkozás vagy felelőtlen mulasztás miatt történik.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!