Április végéig lezajlottak a tőzsdei társaságok 2015-ös évet lezáró közgyűlései, amelyek döntöttek az eredmény felhasználásáról is. A Zwack Unicum közgyűlése később, júniusban lesz, mivel a társaság üzleti éve március végén zárul.

A legnagyobb cégek közül a Mol és az OTP annak ellenére fizet a tavalyinál magasabb osztalékot, hogy mindkét cég veszteséggel zárta a 2015-ös évet.

A Mol összesen 55 milliárd forint osztalékot fizet ki az idén, míg tavaly 50 milliárd forintot osztott szét. Az olajtársaság a saját részvényekre eső részt is felosztja a többi részvényes között, akik 567 forint körüli összegre számíthatnak részvényenként.

Az OTP Bank közgyűlése részvényenként 165 forintot szavazott meg, de mivel a saját részvényekre jutó részt itt is szétosztják, várhatóan 167 forint lesz a ténylegesen kifizetendő összeg. A bank összesen 46,2 milliárd forintot fizet ki osztalékként.

A Richter részvényesei az idén 72 forint osztalékot kapnak a tavalyi 33 forint után, a gyógyszeripari vállalat 13,4 milliárd forintot szán osztalékfizetésre.

Az idén a Telekom is fizet részvényenként 15 forint osztalékot, összesen 15,6 milliárd forintot, míg az előző két évben nem részesültek a társaság eredményéből a tulajdonosok.

A prémium kategóriás cégek közül az ANY Biztonsági Nyomda és a Graphisoft Park is fizet osztalékot, hasonlóan a tavalyi évhez, a nyomda 962 millió forintot, az ingatlanhasznosító társaság pedig 771 millió forintot oszt szét. A Zwack Unicum is minden évben szokott osztalékot fizetni a részvényeseinek, egyelőre azonban nem ismert az ez évi javaslat.

A standard kategóriából az Elmű és az Émász részvényesei az idén is kapnak osztalékot, és a Masterplast is osztalékfizetésről döntött az idén, melyet az eredménytartalékából fizet ki a cég. Az áramszolgáltató cégek 7,3 milliárd, illetve 3,4 milliárd forintot, a Masterplast 344 millió forintot fordít osztalékfizetésre.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!