Érik a kamatbotrány a devizapiacon - Tibor a célkeresztben

Kiterjesztik a bankközi kamatlábak esetleges manipulálását feltárni hivatott vizsgálatot: immár a jenkamatok is célkeresztben vannak, nem csak a dollár Libor.
NAPI, 2011. július 27. szerda, 10:39
Fotó: Napi.hu

Az EU, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Japán hatóságai - az amerikai igazságügyi minisztérium vezetésével - idén tavasszal kezdtek vizsgálódni, hogy kiderítsék, történt-e manipuláció a londoni bankközi kamatlábbal a válság csúcsán.

A Financial Times beszámolója szerint az ügyben érintett ügyvédek már figyelmeztették ügyfeleiket - köztük a legnevesebb bankokat - hogy készüljenek a felügyeleti rajtaütésekre.

A UBS már jelezte is kedden közzétett gyorsjelentésében, hogy az amerikai igazságügyi tárcával már egyfajta vádalkut kötött, aminek fejében a jen londoni és a tokiói bankközi kamatlábának (Libor és Tibor) beállításáról közölt információkat.

Mindez azért jelent meglepetést, mert korábban úgy tűnt, a vizsgálat a dollár Libor manipulálására fókuszál.

A British Bankers' Association (BBA) 10 devizanem esetében 8-20 bank közreműködő bank segítségével hozza nyilvánosságra a Libor kamatlábakat, és a legalacsonyabb és a legmagasabb értékek kiszűrésével a bankok által közölt kamatlábak mediánja adja az aktuálisan közzétett kamatlábat, mely azt mutatja, a bankok nagyjából mekkora kamatozás mellett képesek bankközi hitelhez jutni eltérő futamidők mellett. A Libor a becslések szerint 350 ezer milliárd dollárnyi pénzügyi eszköz árazásának alapjául szolgál. Ami ennek tokiói párját, a Tibort illeti, a japán bankárszövetség látja el a koordinációs feladatot.

Az FT a nyomozáshoz közel álló forrásokból úgy tudja, a hatóságok azt vizsgálják, hogy a határidős jen- és dollárpiacon aktív devizakereskedők összejátszottak-e a bankok treasury részlegeivel, amelyek segítettek a devizakereskedők számára megfelelő irányba terelni a bankközi kamatokat.
A gyanú szerint továbbá egyes bankok a valós hitelköltségüknél alacsonyabb rátákat közölhettek, hogy így mutassák magukat erősebbnek a 2007-2008-as válság idején.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

sugi, 2011.07.30 17:14

Pertársaság a Hitelkárosultakért Társadalmi Összefogás

Kérünk minden hitelkárosultat, hogy jelentkezzen pertársaságunkba, ha fel kíván lépni a banki terror ellen.
Ide kérnénk, hogy pár szóban jelezzék csatlakozási szándékukat! Köszönjük, hogy hozzájárultak az összefogáshoz!

http://hitelkarosultakert.hu/
Pertársaság a Hitelkárosultakért Társadalmi Összefogás
CSATLAKOZNI AKAROK!
Regisztrálni
Fönt-Fórum
Pertársaság a Hitelkárosultakért Fórum Statisztika
Tárgy: Összefogás!
Olvasni és hozzá szólni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Drazsen, 2011.07.28 10:41

@csoro21: Hát ennek a hozzászólásnak nem sok köze van a cikkben leírt botrányhoz. Abban ugyanis nem azt feszgetik, hogy ki látott valójában CHF-et, hanem rörtént-e kamatmanipuláció a londoni bankközi piacon. Ha történt ahhoz a magyarországi bankoknak semmi közük, legfeljebb szenvedő alanyai voltak ők is.
De vissza a Helyi Támában megjelentekhez. A legfőbb probléma, hogy a lakosság nem tesz különbségget a devizaalapú hitel és a devizahitel között. Előbbi esetében csak a hitel nyilvántartása történik devizában,- ehhez a banknak természetesen devizában kellett forrást szerezni - amit nem hogy az ügyfél, de fizikailag a bank sem látott, csak elektronikusan, számlapénz formájában - a folyósítás HUF-szmlára történik, és a törlesztés is Ft-számláról történik. Itt jön be az árfolyamkockázat.
Lakáscélú hitelnél csak ezt a konstrukciót lehet igénybevenni, hisze a az adás-vételi szerződésben Ft vételár szerepel, a kifolyósított összeget a bank egyből az eladó számlájára utalja, itt a hitelfelvevő még Ft-ot sem lát.
Ha szabadfelhasználású jelzáloghitelt vesz fel valaki, akkor választhat a devizaalapú és a devizahitel között. Devizahitel felvétele esetén a hitel devizanemével megegyező devizaszámlát kell nyitni, és erre történik a folyósítás, és természetesen innen történi a törlesztés is. Ebben az esetben a devizaszámlára folyósított összeg felett a hitelfelvevő rendelkezik, elutalhatja azt forintosíthatja egy másik számlára, de fel is veheti az összeget valutban és akkor gyönyörködhet fizikailag is a CHF-ben, vagy az EUR-ban. Az, hogy a hitel devizanemével megegyező devizát hogyan biztosítja a devizaszámlájára, az az ő dolga. Vehet abanknál valutát, a sarki neppernél, vagy kint dolgozó ismerőstől, bár Svájcban azért kevés magyar dolgozik, és azt ráteszi az esedékességi időpont előtt a devizaszámlájára. Mgjegyzem, ez azoknak jó, akik a hitel devizanemében megegyező devizában jövedelemmel rendelkeznek, vagy van valami forrásuk, mert, ha a bankban kell megvenni a törlesztésre szánt összeget még rosszabbul járnak, mint a devizaalapú hiteleknél. Ott uganis devizaeladási árfolyamon vezeti át a Ft-számáról a bank a törlesteni való devizát, de ha kp-ban veszem meg valutaeladási árfolyamon kell megvenni, ami magasabb.
Szóval öszefoglalva, nem az a lényeg, hogy látja, vagy nem látja valaki a CHF-et , vagy EUR-t, hanem a hitel mögötti forrás számlapénzben miben van. Ha nem CHF-ben lett volna, akkor gondolod, hogy 20%-os Ft-kamat mellett 4-5% mellett lehetett volna hitelt felvenni. A CHF-hitelek kamata most is alacsonyabb, mint a Ft-é és senkinek eszébe sem jutna az egész konstrukciót vitatni, ha az árfolyam nem úgy alakul, ahogy alakult. Érdekes EUR-hitelkárosultakról nem sok szó eseik, pedig az is éppen olyan konstrukció, mint a svájci frank-os
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2011.07.27 19:27

@sugi: Ezzel két gond van. Az első, hogy senki nem kötelezett arra, hogy chf hitelt vegyél föl... a második, hogy senki nem tudja, hogy jól járt e vele, ugyanis a svájci frank elmehet simán 1-2 év alatt akár 300.-ig is utána meg leeshet a rákövetkező két évben pl. 150 re... attól függően, hogy mennyire "pánikolgatnak" a piacon..

Másfél éve megirtam, hogy aki teheti szálljon ki belőle, pár hónapja, hogy hosszú távon eső trendben van (az EURO/CHF) és az 1.-es paritás felé tart ( most 1,15 ), és az is tény, hogy ez egy úgynevezett lufi ami valamikor ki fog durranni és visszasétál az ár a gazdaságilag (fundamentálisan, hogy szakszóval fejezzem ki magam ) az 1,5 környékére (EURO/CHF természetesen )

szóval röviden... csak ha lefutott a teljes hiteled utána tudod meg, hogy megérte e, most csak az jósólható meg, hogy 1-2 évig még komolyan pánikolni fogsz !!! ( szóval nyugi , ne ugorj ki az abalkon ha 300 a frank, nem sokáig lesz annyi..)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Apuci60, 2011.07.27 19:24

Azt hittem, a Draskovics Tibor, a Tibi fiam .... :) a pertársaságokkal az az egy nagy baj, hogy bármely tagja kiesik (halál, betegség, stb) újra kell strukturálni a dologt, ezért jobb a sok kis egyéni per. Ehhez muníciót, előkészített beadvény mintákat itt lehet letölteni: http://5x5.hu/blog/41871/kemenyitenek_a_devizahitelesek
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2011.07.27 17:40

Lehet hogy nem láttál svájci frankot,de a konstrukcióhoz nem is kellett.Ellenben ha valahol olcsóbban megtudtad venni,azt befizethetted a törlesztő számládra.Nem ez a gond.A gond az hogy akkor a forint kamatok az égbe voltak.Ki felelős ezért,miért volt ez?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html