Az ECB két tisztségviselője is fontos nyilatkozatot tett ma, amellyel megerősítették a várakozásokat arra vonatkozóan, hogy az európai jegybank idén tényleg befejezi masszív eszközvásárlási programját. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a jelenlegi, havi 30 milliárd összegben az ECB kötvényvásárlási programja csak szeptember végéig fut, mint ahogy azt is, hogy vannak arra elképzelések, hogy ezt követően év végével végkép lezárulhat az amerikai mintára futó kvantitatív lazítási program.

Az elmúlt hónapokban azonban napvilágot látott néhány gyengébb európai makroadat, ami gyengítette ezeket a várakozásokat. Ha ugyanis az ECB még az előtt vonná vissza programját, hogy a gazdaság megfelelően lábra kapna és az infláció megjelenne az eurózónában, akkor az könnyen megfojthatná az épp lábadozó gazdasági fellendülést. Nem mellesleg sokan a tőkepiacok elmúlt évekbeli szárnyalását elsősorban a jegybanki eszközvásárlások számlájára írták, így különösen fontos, hogy mi lesz az ECB programjával, hiszen a Fed már régen befejezte saját kvantitatív lazítását és már régóta a kamatok fokozatos emelgetésével, illetve mérlegfőösszegének leépítésével van elfoglalva.

Az ECB vezető közgazdásza, Peter Praet a Bloomberg szerint megerősítette, hogy a bank vezetésének jövő heti ülésén az egyik fő napirendi téma lesz az eszközvásárlások befejezése. A Financial Times tudósítása szerint Praet annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az eurozóna inflációja a jegybank által kijelölt cél felé halad, s úgy látja, az elmúlt időszakban tapasztalt visszaesés csak átmeneti. Egy berlini konferencián úgy vélte, egyre több a bizonyítéka annak, hogy a munkaerő piac feszessége a bérszínvonal emelkedésében csapódik le.

Ezt erősítette meg Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke, az ECB kormányzótanácsának tagja (s nem mellesleg Mario Draghi ECB elnök sokak szerint egyik esélyes utódjelöltje) nyilatkozata is. Ő is úgy látta, hogy az infláció várakozásaik szerint fokozatosan visszatér a jegybank által kívánatosnak tartott szintre. Hozzátette, hogy azok a várakozások, amelyek szerint a bank év végéig befejezi kötvényvásárlásait, nagyon is megalapozottak.

Praet szerint a bérszínvonal emelkedése az eurozónában az első negyedévben elérte az 1,9 százalékot, a tavalyi negyedik negyedévben 1,6 százalék volt. Ebben a húzóerőt Németország jelentette. Az emelkedő bérszínvonal pedig kezdi éreztetni hatását a termelői árakban és az élelmiszereken kívül a belföldi fogyasztói árakban is. Az emelkedő bérszínvonal és az erős gazdasági fellendülés pedig a két legfontosabb faktor, amely segítheti az infláció emelkedését, hogy az közelebb kerüljön az ECB által meghatározott 2 százalékos értékhez.

Könnyen elképzelhető - a mostani nyilatkozatok legalábbis erre utalnak - hogy az ECB jövő heti ülését követően a jegybank megemeli inflációs várakozásait is, amelyek jelenleg 1,4 százalék idénre és jövőre, 2020-ra pedig 1,7 százalék.

A nyilatkozatok lökést adtak az euró dollárral szembeni árfolyamának is, a közös deviza a mai kereskedésben 0,6 százalékkal, 1,1793 fölé emelkedett az amerikai fizetőeszközzel szemben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!