A döntést követő kommentárban a Fed a piaci zavarok egész gazdaságra való átterjedésének kockázatát emelte ki, mint a drasztikus vágás melletti fő érvet - mutat rá Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője. A döntéshozók szerint félő, hogy a lakáspiaci korrekció túl "keményre" sikerülne a hitelkondíciók erőteljes és gyors szigorodása következtében, ami a gazdasági növekedésre jelentős veszélyt jelente. Hozzáteszik azonban, hogy a Fed továbbra is figyelemmel kíséri az inflációs kockázatokat is.

Nem volt indokolt a kamatvágás?

Tapaszti Attila rámutat, hogy egyes tényezők megkérdőjelezik a kamatdöntés megalapozottságát. Megemlíti például, hogy az év elején az egyes Fed-nyilatkozatok még arról szóltak, hogy a másodlagos jelzálogpiaci problémáknak nem lesznek egész gazdaságra kiterjedő negatív hatásai, nem egész 2 hónappal ezelőtt pedig még az inflációban jelentkező felfelé mutató kockázatokra hívták fel a figyelmet elsősorban az illetékesek. Ezekre természetesen lehet az a válasz, hogy azóta gyökeresen megváltoztak a feltételek. Érdemes ugyanakkor felidézni a Fed-elnök közelmúltbeli kijelentését, miszerint nem az intézmény dolga a nem eléggé prudens hitelezők-hitelfelvevők megmentése. A nagyobb befektetési bankok vezetői ugyanakkor augusztus óta kommunikációs "hadjáratba" kezdtek a kamatcsökkentés mellett, így a Fed döntése piac által kikényszerítettnek is tűnhet.

Érdemes még megemlítni, hogy az árupiaci termékek árfolyama szárnyal, ami könnyebben átgyűrűzhet az inflációs várakozásokba egy monetárisan inkább laza politikai mellett, továbbá az amerikai gazdaság eladósodottságának GDP-arányos szintje történelmi maximumán van, így a hitelkondíciók lazítása tovább hajthatja ezt a tendenciát - mutat rá az elemző.

Vagy indokolt volt?

Van természetesen számos tényező, ami a Fed döntését alátámasztja. Egyrészt a jegybank gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásai erőteljesen módosultak lefelé, így a belső fogyasztás szinten tartása és a lakáspiaci "soft landing" érdekében szükség volt a lépésre, továbbá a jelentős külkereskedelmi deficittel rendelkező ország számára a dollár további gyengítése növeli a versenyképességet, ami kulcsfontosságú lehet a gazdaság felpörgetésében.

Tengernyi érvet és ellenérvet lehet tehát felsorolni az 50 bázispontos lazításról értekezve, a Fed nyíltpiaci bizottság azonban - egyhangúlag - úgy látta, hogy az amerikai gazdaság recesszió felé való sodródását látja nagyobb valószínűséggel kibontakozni, illetve további jelentős, a pénzügyi szektort érintő sokkoktól tart.


Jót tett a döntés a kockázatos eszközöknek

Trippon Mariann, a CIB elemzője elmondta, hogy a Fed döntése rövid távon támogatólag hat a kockázatosabb eszközök árfolyamára, így a forintra is. A szakember szerint akár hosszabb távon is fönnmaradhat a jelenlegi 250 forinthoz közeli eurókurzus, távolabbra tekintve tehát nem vár nagyobb elmozdulást a hazai fizetőeszköztől. Az első pozitív piaci reakciók után a befektetők figyelme továbbra is az amerikai makroadatokra terelődik majd. A részvény- és devizapiacok szempontjából ugyanis a fő kérdés továbbra is az, hogy hogyan teljesít majd az USA gazdasága, milyen mértékben gyűrűznek át a hitelpiaci problémák a reálgazdaságra, és lesz-e recesszió a világ legnagyobb gazdaságában. Ehhez a következő hónapok makroadatai szolgálhatnak iránymutatásként, ezekre lesz érdemes odafigyelni.

A Fed döntésére tehát erősödéssel válaszoltak mind a részvénypiacok, mind a feltörekvő piaci devizák, az elemzőket azonban megosztja a mértékét tekintve meglepetésszerű monetáris enyhítés. Az első reakciók szerint van aki bátor lépésként értékeli, van aki szerint a lakáspiaci buborék okozta problémákat nem lehet agresszív kamatcsökkentéssel orvosolni - mutat rá Trippon.

Hosszabb távon 250 közelében maradhat az euró

Tapaszti Attila megjegyzi, hogy rövid távon a lépés megnyugtatólag hathat a részvénypiacokra, hosszabb távon véleménye szerint azonban a monetáris lazítás agresszív folytatása nagyobb problémákhoz vezethet. Az elemző a forint kapcsán úgy véli, hogy az elmúlt hónapokban a hazai deviza árfolyamát nemzetközi események mozgatták, a kurzus a kockázatválalási hajlandóság csökkenésével gyengült. Most, hogy - ha csak átmenetileg is - a befektetők újra felfedezték a kockázatosabb eszközöket, a forint is erősödött, ettől azonban hosszabb távon nem vár újra 240 forinthoz közeli euróárfolyamot. Ha nem hullanak ki további csontvázak az ingatlan- és hitelpiaci szekrényekből, akkor az elemző szerint a jelenlegi szinteken stabilizálódhat a forint.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!