Újabb történelmi csúcsra jutott február végére a háztartások értékpapír-állománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a teljes volumen átlépte a 14 244 milliárd forintot, miután az év második hónapjában több mint 150 milliárd forint értékben vettek új papírokat a kisbefektetők. Az árfolyamok általánosságban abban a hónapban már nem jól alakultak, összesen 6,5 milliárd forintnyi veszteséget könyvelt el a lakosság. 

Csúcson a részvényállomány

QP | Quality Placement

A lakosság értékpapír-portfóliójából egyre nagyobb részt tesznek ki a tőzsdei részvények. A jegybank adatai szerint a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó papírokból a háztartásoknál már 803,6 milliárd forintnyi volt február végén, ami történelmi rekordnak számít. A kisbefektetők a tavaly év végi eladások után az idén ismét venni kezdték a részvényeket, a második hónapban 11,2 milliárd forintnyi friss megtakarítással szálltak be a tőzsdébe. Ebből 7,6 milliárd egyéb monetáris intézmények részvényeibe került, vagyis bankpapírokba. 

Nem pénzügyi vállalatok részvényeiben 492,1 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők februárban, egyéb vállalatok részvényeiben pedig 17,8 milliárd forintjuk volt. Bankpapírokban 293,8 milliárd forint megtakarításuk volt, ami történelmi rekord. Az egy évvel ezelőtt kezdődött járvány óta folyamatosan spekulál a lakosság a bankrészvényekre - ezen belül is főleg az OTP-re. Tavaly tavasszal, a tőzsdék összeomlása után több mint 91 milliárd forintért zsákoltak be bankpapírt a kisbefektetők, míg októberben, novemberben és decemberben, amikor a tőzsdén szárnyalni kezdtek, bő 66 milliárd forintnyit adtak el, hogy realizálják a profitot. Azokban a hónapokban összesen csaknem 100 milliárd forintot kerestek a kisbefektetők a bankpapírokon. Az idén januárban és februárban is lett egy kis nyereség ezeken a részvényeken az MNB-s adatok szerint, márciusban viszont már nem emelkedett tovább az OTP árfolyama. 

Háztartások értékpapír-állománya 2021. február 28.
ÉrtékpapírMilliárd forint
Állampapír9336,2
Befektetési alap4038,1
Részvény803,6
Egyéb hitelpapír66,3
Összesen14244,3
Forrás: MNB

Az állampapír verhetetlen

A lakossági kézben lévő állampapírok állománya is tovább hízott, és 9336,2 milliárd forintos új csúcsra került. A háztartások februárban csaknem 120 milliárd forintért vásároltak új állampapírokat, friss megtakarítás kizárólag hosszú lejáratú kötvényekbe került. A kedvenc az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint a Magyar Állampapír Plusz (máp+), amelyben már lassan 5420 millárd forint van. A lakossági állomány nagyobbik hányada már hosszú állampapírokban van, több mint 7823 milliárd forintot tett ki február végén a kisbefektetők tulajdonában lévő egy évesnél hosszabb forint állampapírok volumene. 

A növekedés ellenére a lakosság szerepvállalása az államadósság finanszírozásában nem nőtt tovább az elmúlt hónapokban. Február végére a teljes hazai állampapír-állomány is történelmi rekordra ugrott, 36641,7 milliárd forinton állt. A háztartások részesedése ebből 25,48 százalékos volt, ami viszonylag magas, de 2020 februárjában, a járvány kitörése előtt még a kisbefektetők finanszírozták az államadósság csaknem 27,7 százalékát. A lakosság helyett főleg a bankok és más pénzügyi intézmények vették meg az állam által kibocsátott értékpapírokat. 

A kötvénypiac többi terméke a lakosság számára marginális jelentőséggel bír. A bankok által kibocsátott kötvények, ha vannak egyáltalán ilyenek, nem vonzzák a kisbefektetőket. A bankoknak nincs szükségük sok piaci forrásra, a betétek így is szépen gyűlnek, az MNB és az MFB pedig a válságra való tekintettel jóformán számolatlanul adja az olcsó forrást a vállalati hitelezéshez. 

A vállalati kötvénypiacon a Quaestor-botrány óta a kisbefektetők alig vannak jelen. Ezek a fronton a legaktívabb szereplő az MNB a Növekedési Kötvényprogram (NKP) révén. A folyamatosan bővülő NKP-ban már 1150 milliárd forintot fordíthat vállalati kötvényekre, ebből február végéig 517 milliárdot költött el, ami magyarországi vállalati kötvényállomány 30 százaléka. 

Újra virágkorukat élik az alapok

A háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya növekszik. A máp+ megjelenése átmenetileg visszavetette a befektetési jegyek vásárlását, az idén februárban viszont már ismét 4038 milliárd forint lakossági megtakarítás volt ezekben a konstrukciókban, ami nagyon közel van a három évvel ezelőtti rekordhoz. Az ingatlanalapokat sújtó intézkedések és a szuperállampapír ugyan több száz milliárd forintot kivett az alapokból, de a tavalyi jó teljesítmény meggyőzte a befektetőket. 

Tavaly május óta az idei január kivételével minden hónapban került friss pénz az alapokba, februárban pedig már ismét vásároltak a háztartások több mint 21 milliárd forintért. Az idén ugyan a hozamok még elmaradoznak, de tavaly az év vége felé 100 milliárd forintnál is többet hoztak a konstrukciók. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!