A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is kiadta a kibocsátóknak szóló ESG-ajánlását - mondta Vég Richárd a BÉT vezérigazgatója a tőzsde konferenciáján. Az ESG (environmental, social, government), vagyis környezetvédelmi, társadalmi és irányítási alapelveket figyelembe vévő cégek értékpapírjaira egyre nagyobb az igény világszerte. A BÉT úgy tervezi, hogy ajánlásokat fog kiadni, amelyek tartalmazzák azokat a minimális elvárásokat, amelyeket a különféle értékpapírok kibocsátóinak teljesíteni kell ahhoz, hogy megfeleljenek az ilyen elvárásoknak.

A kibocsátók nem kapkodnák el

QP | Quality Placement

Az ajánlás elkészítése során figyelembe vették a legjobb vállalati gyakorlatokat, felkérték a Deloitte-ot tanácsadónak, és egy szakmai konzultációt is indítottak az érintett vállalatok bevonásával. A piaci szereplők többsége nem szeretne szigorú szabályozást, több mint a 60 százalékuk azzal ért egyet, hogy egyelőre csak iránymutató jelleggel vezesse be a tőzsde az ajánlásokat, és majd később vizsgálja felül, kötelezővé lehet-e tenni ezekből valamit. Csak a válaszadók ötöde örülne, ha a minimális elvárásokat a tőzsde számon kérné a kibocsátókon, további ötöde nyilatkozott úgy, hogy ezeket a minimális elvárások maradjanak ajánlások.

Szintén a válaszadót csaknem háromötöde vélekedik úgy, hogy az ESG-vel kapcsolatos ajánlásokat 2023 előtt nem kellene bevezetni, mindössze 4 százalék javasolta, hogy már az idén alkalmazzon ilyen szabályokat a BÉT.

Háromféle ESG-szint lesz, amelynek megfelelhetnek a kibocsátók: alap, közép és haladó szint. A legutolsónál már külső céggel kell minősíttetni a vállalato ESG-szempontból, és az ESG-vel kapcsolatos célkitűzések megvalósítását folyamatosan nyomon követik majd.

Az MNB minden fronton támogatja ezt

2020 az ESG befektetések éve volt - Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Az elmúlt években sok befektetésre aggatták rá a zöld jelzőt, nagyon fontos, hogy legyenek olyan világos, átlátható anyagok, amelyek meghatározzák, mi tartozhat ebbe a körbe. A BÉT ajánlása is ezt szolgálja.

Páratlan siker, hogy Magyarország zöldkötvényeket tudott kibocsátani 2020-ban, a pandémia évében, és az idén a Föld Napjára újabb bejelentésre készül az Államadósság Kezelő Központ. Jelenleg a hazai befektetési alapok csupán fél százaléka ESG-kompatibilis, de a BÉT ajánlása nyomán több kibocsátó válhat ESG-szempontból megfelelővé, és az ilyen alapok súlya is növekedhet.

Fontos előrelépés, hogy 2022-től már a nem pénzügyi vállalatoknak is közzé kell tenniük, hogy az árbevétel, a tőkeköltség és a működési költség mekkora hányada származik fenntartható tevékenységből. Ez plusz költség a piaci szereplőknek, de megéri majd jól megcsinálni - állítja Kandrács.

Az MNB vezetői körlevelekkel igyekszik segíteni a piaci szereplőket abban, hogyan feleljenek meg az egyre szaporodó és változó fenntarthatósággal kapcsolatos szabályoknak és elvárásoknak. Maga a jegybank is rendelkezik zöld stratégiával, és folyamatosan vizsgálja, milyen eszközökkel támogassa a zöld gazdaságot a pénzügyek szabályozásával például tőkekövetelmény-kedvezményeken keresztül.

Nincs tíz évük a cégeknek az új stratégiára

A fenntarthatóság kockázatkezelési kérdésként került elő a vagyonkezelőknél - mondta Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. A kibocsátóknak a szakember szerint nem lesz tíz évük arra, hogy a magukévá tegyék az ESG-alapelveket, sokkal hamarabb ki fognak kerülni a befektetők látóköréből, ha nem tesznek így. Márpedig ha nem vásárolják meg a vagyonkezelők a részvényeiket, akkor az árfolyamuk, esni fog, nehezen találnak majd újabb befektetőket.

Az Alteónál az ESG-szempontoknak történő megfelelés az alapvető üzlet része - mondta ifjabb Chikán Attila elnök-vezérigazgató. A Molnál nem ez a fő üzletág, mégis fontos integrálni a stratégiába annak érdekében, hogy vonzó befektetés, munkahely maradjon - hangsúlyozta Réthy Róbert, a Mol befektetési kapcsolatok igazgatója.

A hagyományos cégeknek is fontos, hogy alkalmazkodjanak az új elvárásokhoz, ez nem csupán a dedikáltan zöld vállalkozások terepe. Ha egy nagy cégről kiderül, hogy szennyezi a környezetet, hiába jók a pénzügyi mutatói, a tőzsdén kegyetlenül megbüntetik. Ez történt például a Volkswagennel is az emissziós botrány után. Most a Volkswagen már az elektromos autók piacán próbál minél nagyobb játékossá válni, miközben egyre több autógyárnál már a dízelmotorok gyártásának befejezéséről beszélnek.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!