Andy Vajna egykori cége válaszolt a hadüzenetre

Sok kisbefektető úgy értékelte, hogy selyemzsinórt kapott az Est Media Nyrt. egy hétfőn megjelent újságcikkben; a magyar IT-piac üstököse, a 4iG Nyrt. is jelezte, nem készül ajánlatot tenni vagy partnerségre lépni a társasággal, illetve a tulajdonába került Delta Systems Kft.-vel. Az Est Media ugyanakkor azt üzeni: ha tehetik, csökkentik a közigazgatási megrendelésekből érkező bevételek arányát és az ipari termelővállalatok felé fordulnak.
Szabó Dániel, 2019. augusztus 6. kedd, 18:47
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Augusztus elején jelentős esésbe kezdett az Est Media Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén. A júliust még 156,2 forinton zárta a BÉT legnagyobb túlélőjeként emlegetett cég, augusztus 5-én 9 órakor viszont csak 120,3 forint volt a nyitóárfolyam, aztán ennél nagyobb mélységeket is megjárva a papír végül 119 forinton zárt hétfőn. Az eladási láncot a befektetői fórumokon nem másnak tulajdonították, minthogy a társaságról - a fideszes médiaholdinghoz tartozó - Világgazdaságban hosszú cikk jelent meg a július 30-án bejelentett Delta Systems Kft.-vel kötött ügyletről, amely az első nagyszabású művelet a cégnél az egykori részvényes, Andy Vajna halála óta.

A cikket selyemzsinórként értékelték a kisbefektetői körökben - legalábbis a tőzsdei fórumokon ez is felmerült -, mert az MTI által is átvett írásban azt járták körül, hogy nem világos, mi alapján értékelték 28,6 milliárd forintra a felvásárolt informatikai, infokommunikációs területen működő Delta Systems Kft.-t. Megszólaltatták a TEBÉSZ elnökét és a BÉT másik IT-cégét, a Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG Nyrt.-t. Míg előbbi, Dióslaki Gábor azt hiányolta, hogy nem ismerhető az az értékelési rendszer, amely alapján az Est Media meghatározta a közel 30 milliárd forintos vételárat, míg a Mészáros Lőrinc résztulajdonlásával működő 4iG azt kommunikálta, hogy sem a Delta Systems megszerzését, sem az azzal való potenciális partnerséget nem tervezik.

Így történhetett meg, hogy az illikvid Est Media relatív nagy forgalom mellett esett és csak a 180 napos átlagáron - ez megközelítőleg 117 forint - talált támaszt. Kedden viszont ismét emelkedésnek indult a részvényárfolyam, a napot a 128-123 forintos sávban ingadozva töltötte.

Nem annyira meglepő értékelés

A Világgazdaság cikkének talán legfontosabb kérdése az volt, hogy miért érhet 28,6 milliárd forintot a társaság, hiszen 8 milliárd forintnyi rövid lejáratú kötelezettsége van úgy, hogy a Delta Systems Kft. nettó árbevétele csak 16 milliárd forint volt, a profitja pedig mindössze 137 millió forint. A Napi.hu ezért megkereste a kft.-t, hogy megtudja, pontosan milyen szempontok szerint állapították meg ezt a vételárat, miért érhet ennyit a társaság.

A Delta Systems előző üzleti évének árbevétele meghaladta az 16 milliárd forintot. A tranzakció értéke 28,6 milliárd forint, ezzel és a lezárt év bevételével számolva 1,78-szoros P/S ráta adódik a felvásárlásra, amely még így is a régiós átlag (1,9-szeres P/S ráta) alatt van

- válaszolta megkeresésünkre a társaság, de azt tisztázták, hogy a napilap hétfői cikkét nem kívánják kommentálni.

Az üzlet úgy fog kinézni, hogy a Delta Systems Kft. 100 százalékban az Est Media tulajdona lesz, miközben a tőzsdei társaságban a Delta Csoport holdingcége, a Deltagroup Holding Zrt. lesz a főrészvényes. A vételárból 2,35 milliárd forint pénzben kerül teljesítésre, legkésőbb 2019. december 20-ig, míg a fennmaradó 26,25 milliárd forintos tételt az Est Media úgy egyenlíti ki, hogy az arra vonatkozó követelését a Deltagroup Holding Zrt. nem pénzbeli hozzájárulásként a tőzsdei cég rendelkezésére bocsátja.

Az apport ellenértékeként alaptőke-emelés keretében 125 millió darab, 210 forint kibocsátási értékű, "A" sorozatú törzsrészvény kerül kibocsátásra a Deltagroup Holding Zrt. részére - magyarázta el a Delta a Napi.hu-nak az akvizíció menetét. Az ilyesfajta felvásárlás az egyébként jelenleg az IT-cég nélkül teljesen üres részvénytársaság több mint 20 éves múltjában teljesen bevett (ezt később részletesen körbejárja a cikkünk).

Viszont van még egy csavar az ügyletben: a 2,35 milliárd forintos vételár valójában visszakerült a társasághoz. A GlobTerm Kft. ugyanis kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2,35 milliárd forint összegű finanszírozást határidőben az Est Media rendelkezésére bocsátja, ami hosszú lejáratú kötelezettség lesz, amelynek visszafizetésének határideje 2024. december 31., kamata évi 3 százalék.

Leegyszerűsítve tehát az történt, hogy ugyan 2,35 milliárd forintot befizetik az Est Media, amely megveszi a Delta Systems Kft.-t, de az a mögött lévő Delta Csoport megszerzi az egész céget. Technikailag tehát a pénz lényegében nem került ki ebből az összezáródó körből.

Érdekesség még az is, hogy a cég saját tőkéje 189,493 millió forint volt a 2018-as beszámolója szerint, miközben az ügylet után 28,6 milliárd forintra fog nőni. A tőkeemelkedés amiatt nem okozza az adóalap növekedését, mert az - legalábbis a társaság álláspontja szerint - csak pénzben történő kifizetés után keletkezik.

Vannak terveik

A Delta Systems Kft. harminc éve jelen van a magyar IT-piacon, az elmúlt években nagy értékű közbeszerzéseknél is feltűnt. Igaz, többnyire konzorciumpartnerként, például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elhíresült 1 milliárdos nyomtatóbeszerzésénél. Itt az IMG Solution Kft.-vel tandemben futottak be, a céget ifj. Orbán Győző ismeretségi körének tulajdonába sorolnak.

A Világgazdaság újságírója azt is megjegyezte hétfői cikkben, hogy "vágyálomnak tűnnek azok a részvényesek fórumain terjedő, illetve a sajtó egy részében megjelent hírek", hogy majd az állami közbeszerzések piacán tűnik fel a társaság. Ennek kapcsán reagáltatták a 4iG Nyrt.-t is, hogy nem számolnak velük partnerként.

"Mi elsősorban a saját stratégiánk és elképzeléseink megvalósítására kívánunk koncentrálni, amelynek során nyitottak vagyunk egy esetleges szakmai együttműködésre a megerősödött 4iG vállalattal, hiszen a közös munkára kedvező tapasztalatok mentén a múltban már volt precedens" - közölte a Napi.hu-val a Delta Systems az esetleges partnerségre vonatkozó kérdésre.

Viszont hétfőn este a BÉT honlapján megjelent az Est Media felvásárlás révén megvalósuló cégstratégiai terve. Ebből pedig az derül ki, hogy régiós terveik vannak és nem az állami közbeszerzési piacon képzelik el magukat. Helyette "Ipar 4.0" szolgáltatóként a nagy nemzetközi termelővállalatokhoz segítenék a kkv-kat a versenyképességük javításával a digitális fejlesztések megvalósításával. Azzal számolnak, hogy Közép-Kelet-Európában már 2019-ben akár 10-15 milliárd euró nagyságrendben jelenhet meg fejlesztési forrás a régió országaiban Ipar 4.0 típusú fejlesztések és okosgyárak kialakításának támogatására. Ahhoz, hogy az ilyen üzem- és termelési fejlesztésekben aktívan részt vehessenek, saját termékkel és szolgáltatásokkal is készülnek, például felhőalapú gyártási adatgyűjtésre és feldolgozásra képes szoftvert és rendszert készítenek.

"Azt látjuk, hogy a régióban most olyan lehetőség adódott az informatikai vállalkozások számára, amit nem lenne okos kihagyni. Olyan ziccerhelyzetek vannak az iparágban, amiket ki kell használni" - nyilatkozta Papp István, az Est Media Nyrt. igazgatósági elnöke a Portfoliónak adott keddi interjújában a fent ismertetett stratégia kapcsán.

Azt, hogy mire alapozzák, hogy az Ipar 4.0 piac működőképes a V4-es országokban és a régióban, Papp azzal érvelt, hogy olyan beszállítókat céloznak, amelyek 10 és 250 millió euró közötti éves árbevétellel dolgoznak. Ugyanis ennek a vállalkozói körnek "egzisztenciális kérdés az, hogy az informatikai fejlesztések területén fel tudjanak zárkózni, mert jellemzően 70-80 százalékos kitettségük van egy-egy megrendelővel szemben, ha pedig nem tudnak megfelelni a partnereiknek az informatikai fejlettségük tekintetében, akkor könnyen kikerülhetnek a beszállítói státuszból." (Arról, hogy ez a magyar kkv-k esetében valós probléma és veszély, korábban a Napi.hu hosszan foglalkozott.)

Papp István, a Microsoft korábbi vezetője - aki az amerikai szoftvercég körül kialakult magyar kormányzati korrupciós botrány elején távozott a vállalattól - azt is elmondta, hogy a kormányzati megrendelések arányát a teljes árbevételhez képest leszorítanák. "Ugyanakkor azok volumenét az eddigi szinten megtartsuk. Nem cél, hogy a magyar kormányzati szállítóvá váljunk - bár természetesen értékalapon bárkivel együttműködünk, ha a szolgáltatásainkat hasznosítani tudják a megrendelők -, de nem ezen van a menedzsment fókusza" - magyarázta Papp a portálnak.

Már az idei évre 19 milliárd forintos árbevétellel számol a társaság, 2020-ra pedig 22 milliárdot terveznek, míg 2023-ra már 58 milliárdot várnak a tőzsde honlapján közzétett stratégia szerint.

A sötét múlt

Az Est Media történetében volt pár vargabetű azóta, hogy médiavállalkozásként 1999. február 1-én megjelent a Budapesti Értéktőzsdén, akkor még Econet néven. Eredetileg a portfóliójába tartozó eco.hu után keresztelték el, majd alig egy év után profilt váltott a cég, az alkalmazásszolgáltatás és az internetes fejlesztések felé fordult, míg nem 2003-ban ismét új területet nézett ki az irányító testület és jelentős tőkebevonással megvásároltak egy internetes fizetési megoldást. Ekkor már - a korabeli sajtóhírek szerint - csődközelben volt a cég, de a váltás jól sikerült, még ha nem is lett semmi a Magyar Postával közösen fejlesztett, sárga csekkeket kiváltó szolgáltatásból.

A lendület ennek ellenére sem tört meg: 2004-ben már azt jelentette be az Econet, hogy bevásárolta magát az internetszolgáltató Externetbe. A céget elkezdték tőzsdére vinni, 2008-ban a Bétre is bevezették, csak az Econet végül kihátrált az üzletből, 2009-ben megváltak a 76,83 százalékos üzletrésztől. Eddigre a cég újra inkább a médiában volt jelen, még 2007-ben szereztek 100 százalékos részesedést az Est Média Kft-ben (amely után négy évvel később, 2011-ben nevet váltottak Est Média Vagyonkezelőre.)

Az Est Média fontos szerzemény volt az Econetnek: a programajánlómagazin-család ekkor már majdnem csődbe is ment, a Sziget Fesztiváliroda közvetítésével vásárolta meg a tőzsdei cég. Utána pedig hamarában hozzájuk került a Radiocafé is. A médiaipar ekkor úgy tűnt, hogy jobban fekszik a vállalatnak, sorra jöttek az újabb beszerzések. A legnagyobb eredmény egyértelműen az volt, hogy a 2009-es, botrányos rádiófrekvenciás pályáztatáskor a NeoFM-mel megszerezték az országos sugárzási jogot. Emellett olyan - akkor bevállalós - befektetések is voltak az Econetnél, mint a Facebook magyarországi hirdetésértékesítése.

De volt egy komolyabb próbálkozásuk is: mintegy 1,5 milliárd forintért bevásárolták magukat a Sziget Kft-be, ráadásul úgy állapodtak meg, hogy egy több lépcsős akvizíció során szereznek 51 százalékos többségi tulajdonost a cégben. A 2007-es felvásárlási kísérletre azonban nem volt tőkéje az cégnek, részvénykiadásokra felvett hitelekből finanszírozta azt, amely négy évvel később, 2011 áprilisában visszaütött. Az akkor hitelező MKB Bank az alacsony részvényárfolyam miatt eladta a részvényeit, ez pedig az árfolyam további eséséhez vezetett. De a befektetői bizalmat is épp a hitelszerződések miatt veszítették el. 2011 nyarán a Bét még azt is engedélyezte, hogy teljes kereskedelmi sávon lehessen megszabadulni a papíroktól - így szállhattak ki a nagybefektetők is.

A cég bár próbálkozott a reorganizációval, végül a médiapiaci változások miatt fenntarthatatlanná vált: 2013 októberében először felfüggesztették az országos Est Lapok kiadását. A csoporthoz tartozott ekkor már a Pesti Est, az Est Lapok és az EXIT magazin, valamint Romániában a sapte Seri termékcsalád, a sapteseri.ro portál, a Sapte Seri okostelefonos programajánló és ezek bulgáriai megfelelői. A döntést azzal magyarázták, hogy a hirdetői piac beszűkült, printlapot üzemeltetni pedig már nem éri meg.

Az Est Media 2012-ben 1,071 milliárd forint konszolidált árbevételt ért el az előző évi 1,26 milliárd forint után. Adózás utáni vesztesége 3,24 milliárd forintra nőtt a 2011. évi 2,22 milliárd forintról. A bukás nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a céget az alapítók kivásárolták a Sziget Kft.-ből, valamint elhasalt a Neo FM, amelytől 800 millió forintot követelt az NMHH.

Több hiábavaló újraszervezési kísérlet után végül a médiaüzletágat 2014 novemberében eladta a társaság. Innentől kezdve semmi sem mentette meg a céget, 2017 júliusában az Est Media mintegy 800 millió forint egyszeri nyereséggel járó saját kötvényértékesítési- és visszavásárlási ügyletet kezdeményezett tőkehelyzetének rendezésére, de ez sem hozott változást.

Később ígérték, hogy jön egy nagy befektető, amiről az internetes brókerfórumokban biztosra vették, hogy ha nem is Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó lesz az, de valamilyen kormányközeli üzletember lehet a befutó. Pletykáltak az akkor még jól menő, azóta az MNB által felszámolásra kárhoztatott NHB Bank tulajdonosáról, Szemerey Tamásról is, míg végül az Est Mediában 2018. október 15-én feltűnt tulajdonosként a néhai Andy Vajna kaszinómogul, sztárproducer és filmügyi biztos. Terveiről annyit árult el, hogy médiaérdekeltségeit költözteti a cégbe. Az év eleji halála után viszont megindult a találgatás, hogy mi lesz a tőzsdei társasággal, míg nem augusztusban megjelent a Delta-csoport.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK