A forint gyengülése csütörtökön különösen intenzív, az euróval és a dollárral egyaránt támaszok nélkül veszít az értékéből.

Csütörtök délelőtt már új negatív rekordok alakultak ki a bankközi devizakereskedésben. A zuhanás dél körül, a Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vezette kormányinfó elejére csillapodott, azonban csak kis szünete tartott, kora délután új lendületet vett.

Az euró soha nem volt még ilyen erős a forinttal szemben

Délután 3-kor már több mint 423 forintot kellett adni egyetlen euróért a Stooq.com adatai szerint, azaz reggel óta az euró soha nem látott erős szinteken jár a magyar devizával szemben.

Újabb ellenállási szinteket tört át az euró-forint árfolyama, ezzel új történelmi csúcsra emelkedett. Áttörte a korábbi emelkedő trendcsatorna felső trendvonalát is a jegyzés, a zárás lényeges, hogy a 416,80-as szint felett lesz-e. Amennyiben igen, a Fibonacci-szintek alapján a következő potenciális ellenállás 427,41-nél található - írták az Equilor elemzői napközben.

A befektetői hangulat is igen rossz, de a kamatemelési ciklus lezárásának mikéntje sem kapott túl jó fogadtatást, hiába folytatja a szigorítást más eszközökkel az MNB. Ha ez nem lenne elég, a teljes emerging piac nyomás alatt van az erős USD miatt, a szorításból pedig valószínűleg nem is szabadul, amíg maga a zöldhasú nem korrigál érdemben. Így rövid távon új árfolyamcsúcs is összejöhet az euróval szemben, ahonnan később ismét jöhet visszarendeződés, igaz nem a 370-380-as szintekre, inkább 400 közelébe - vélik a Raiffeisen szakértői.

A dollár sem tud leállni, sorozatos rekordok születnek

Az amerikai jegybank, a Fed sorozatos kamatemeléseivel megacélozott dollár is rekordszintre erősödött a forinttal szemben, az árfolyam immár 437 forint fölé került.

A kilátások pedig egyáltalán nem jók: az amerikai magas kamatok miatt nőtt az Egyesült Államok kötvényei iránti kereslet, ami tőkekivonást hoz a régióban, de erősíti a dollár árfolyamát is. Mindezt a magyar háztartások is megérzik: a nyersanyag-, köztük az olajárak dollárban denomináltak, így a gyenge forint megjelenik a bolti árak nagy részében is idővel. Mindez pedig erősíti az amúgy is 19-20 százalékra várt év végi inflációt.

Szinte minden a forint ellen szól

Egyre sötétebbek a magyar gazdaság kilátásai miután továbbra is elhúzódik a vita az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós forrásokról. Emiatt a devizakészletek is jelentősen megcsappantak, a kormány pedig már tapogatózik, hogy Kínából egy pandakötvény-kibocsátással von be tőkét. Míg Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte a héten, hogy újra kell gondolni a 2022-es és 2023-as költségvetéseket is, a hiány pedig 6,1 százalék lesz idén, ami magasabb a vártnál. A kormány kifizetési stopot is kért a minisztériumoktól (ezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtökön részben cáfolta, szavait szerint a kifizetéseket most a Pénzügyminisztérium hagyja jóvá, de ez máskor is volt már így.)

Eközben az MNB nem nyugtatta meg a piacokat kedden azzal, hogy bár 13 százalékra emelte az alapkamatot, de bejelentette a kamatemelési ciklus végét. Ma 9 órakor hirdetett meg az MNB az egyhetes betéti tendert, ahol az új alapkamattal megegyező szintre, 13 százalékra emelkedett az irányadó kamat.

Az ÁKK Zrt. mai diszkontkincstárjegy-aukcióján az elsődleges forgalmazók 26,19 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatot, ebből az adósságkezelő 15 milliárd forintot fogadott el, az aukciós átlaghozam pedig 12,84 százalék volt, ez 97 bázisponttal magasabb az előző aukción kialakult átlaghozamnál, és 56 bázisponttal magasabb a szerdai másodpiaci referenciahozamnál. Emellett

Ma indult el a kiemelt kamatozású Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) és a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) értékesítése. A jelek szerint mindenki ilyet akar venni, mert reggel óta elérhetetlen a Magyar Államkincstár webes felülete, a Webkincstár.

Orrnehéz inflációs emelkedést vár a fogyasztói árindexben az MNB, vagyis a szeptemberi adat lesz kiugró, utána egy lassuló ütemre van kilátás – mondta Balatoni András, a jegybank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője az MNB szeptemberi inflációs jelentésének bemutatásakor. Augusztusban 15,6 százalékos inflációs rátát mért a KSH, az MNB idén és jövőre is 14 százalékos, vagy azt meghaladó tetőzéssel számol. Balatoni 2023-ban látványosan felgyorsul a dezinflációs hatás, úgyhogy 2024-ben ismét a célsávba kerülhet a drágulási ütem.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!