Több mint 100 milliárd euró értékben szabadulhatnak meg a negatív hozamoktól és a deviza további leértékelődésétől tartó jegybankok euróban denominált tartalékaiktól - állítják a Reuters által megkérdezett befektetési bankok elemzői. A szakértők szerint az euró lassan egy éve tartó leértékelődése és az euróban denominált eszközök hozamának folyamatos süllyedése máris érezhető változásokat hozott a világ jegybankjainak tartalékaiban.

Az eurótól való elfordulás tovább erősödhet. Úgy vélik, hogy a világ összes, mintegy 11 600 milliárd dollárnyi devizatartalékában az euró részesedése a jelenlegi 22 százalék körüli szintről hamarosan 20 százalék alá süllyedhet.

Ennek egyik oka természetesen maga az árfolyam további süllyedése lehet, azonban a Goldman Sachs szerint az euró eszközök eladásának mértéke elérheti idén a 104 milliárd dolláros értéket. Az IMF legutóbbi felmérése szerint egyébként a világ jegybankjainak összes devizatartaléka is csökkent, a tavalyi év második felében 383 milliárd dollárral, azaz 3,1 százalékkal. A JPMorgan szerint ennek a csökkenésnek mintegy kétharmadáért az euró mintegy 11,7 százalékos értékvesztése volt okolható. Az euró jelenlegi 22,2 százalékos részesdése a tartalékokból a legalacsonyabb szint 2002 óta.

Van aki a Goldman Sachsnál is durvább csökkenésre tippel. Stephen Jen, a londoni SLJ Macro hedge fund menedzsere szerint ennek mértéke elérheti a következő negyedévekben a 2-4 százalékpontot is, ami mintegy 240-480 milliárd dollárnak felelne meg. Ennek becslése szerint nagyjából fele származhat a további árfolyamveszteségekből, a másik fele viszont euróban denominált eszközök eladásaiból származna. Jen szerint ennek erőteljes hatása lesz, a jegybanki tartalékokat kezelők ugyanis nem szeretik a negatív hozamokat.

Az ECB lehet a vevő

A piacra kerülő eszközöket eközben lesz miből megvásárolni, hiszen javában zajlik az ECB 18 hónapig tartó, összesen ezermilliárd euró értékű eszközvásárlási programja. Ennek hatására az euró tovább veszített értékéből, s egyre több euróban denominált államkötvény hozama süllyedt nulla közelébe, vagy az alá.

A nemzetközi devizatartalékokban múlt év második felében bekövetkezett csökkenés a legnagyobb mértékű volt a globális pénzügyi válság óta, s az ötödik legnagyobb az elmúlt 50 évben a JPMorgan szerint. Az elmúlt 20 évben ezek növekedése  volt jellemző, a feltörekvő és az olajtermelő országok exporttöbblete rendszerint ebben csapódott le.

A mostani csökkenésben nem csak az euró leértékelődése játszott szerepet, de a zuhanó olajár és a feltörekvő országok csökkenő növekedési üteme is. Sok ilyen ország jegybankja használt fel tartalékaiból ebben az időszakban, hogy tompítsák a dollár felértékelődésének ütemét devizájukkal szemben.

Ezek nem normális idők

Normális időkben a jegybankoknak nehéz lenne nagy mennyiségben vevőt találniuk euróban denominált eszközeikre. Azonban a Reuters összefoglalója szerint a mostani időszak, amikor az eurózóna államkötvényeinek már harmada negatív hozamok mellett forog és az ECB masszív lazítást folytat, nem tekinthető normálisnak. Az ECB eddig 61,7 milliárd dollár értékben vásárolt kötvényeket. Azt nem tudni, hogy ebben voltak-e más jegybankok által eladott kötvények is, mivel az üzletek jellemzően közvetítőkön keresztül történtek.

Az elemzők becslései szerint a globális jegybanki tartalékokat kezelő menedzserek jelenleg mintegy 2 ezer milliárd euró értékű, jellemzően legjobb minősítéssel rendelkező, s épp ezért vélhetően negatív hozamú államkötvényen ülnek. Ezek persze a jelenlegi árfolyamok ellenére hozhatnak nominálisan a kamatszelvények miatt, azonban mivel ezek zöme rövid lejáratú, ez a hozam elenyésző lehet. S ha jön egy olyan nagy tételben vásárló, nem piaci vevő, mint az ECB, akkor bolondok lennének számára nem eladni ezekből a kötvényekből - véli Pilip Laine, a dublini Trinity College professzora. Szerinte inkább a nagy kérdés, hogyha már eladták ezek a kötvényeket, akkor mit vesznek helyette.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!