Európa adott csodafegyvert az amerikaiaknak

Donald Trump két hete jelentette be, hogy az amerikai ipar felvirágoztatása és megvédése végett az acélimportra 25 százalékos, az alumíniumimportra 10 százalékos védővámot vetett ki. A terület cégeinek részvényei egyelőre emelkednek, de a protekcionizmust egy teljesen elavult iparágat erősítene meg, hosszú távon pedig versenyhátrányt okozhat az amerikai vállalatoknak. Ráadásul az eddigi kivételek épp azt mutatják, hogy az egész csak egy látszatintézkedés.
Szabó Dániel, 2018. március 17. szombat, 18:17

Valójában semmi új nincs Donald Trump elnök február legvégén bejelentett importvámokról szóló intézkedésében, amelyet ne látott volna a világ, leszámítva a hirtelenségét és az átgondolatlanságát. Nemzetközi szinten az Európai Unió hasonlót vezetett be 2016-ban a Kínából érkező dömpingacélra, hogy a közösség gyártóinak segítsen. Az Európai Bizottság akkor az ötvözetlen durvalemezekre és egyéb nehézlemezekre 65-74 százalékos, a melegen hengerelt acéltekercsekre 13-23 százalék közötti különvámot rótt ki.

A folyamat odavezetett, hogy tavaly júliusban a G20-csúcson komoly bírálat érte az EU-t a lépés miatt, mert az nemcska a távol-keleti országot, de Brazíliát és Oroszországot is hátrányosan érintette. Érdekesség, hogy Donald Trump elnök, akkor kifejezetten támogatta az uniós lépést. Viszont az odavezetett, hogy az olcsó külső termékek helyett megdrágultak az európai acélkészítmények. A melegen hengerelt köracél és az építkezéseken használt betonacél is egyaránt 15-20 százalékot drágult. Előbbi a 2016 decemberi 450 eurós tonnánkénti ársávból 550 eurós kategóriába került.

Hosszútávon ez azzal is járt, hogy az európai acélipari cégek részvényei is feljebb mentek: az ArcelorMittal részvényei a 2016 januári 6 dolláros, történelmi mélypontot jelentő részvényárfolyamról egy évvel későbbre már a 26 dolláros sávba mozdult el, idén év elején pedig már 30 dollárnál is kereskedtek a papírokkal.

Akkor miért téved Trump?

Ahogy Európában drágulást hoztak a védővámok, úgy az Egyesült Államokban sem várható ez másként, ami megnövelheti az építkezési kötlségeket - a melegen hengerelt acél az egyik legfontosabb alapanyag az országban - ahogy arra cikkében a Bloomberg is figyelmeztet.

A másik probléma viszont az, hogy az amerikai acélipar világviszonylatban elavult. A cikk erre azon keresztül mutat, hogy a védővámok híre csak rövid időre nyomta fel a négy legnagyobb amerikai szektorban érintett cég árfolyamát: sokan ugyanis már az innovatív technológiákra próbálták helyezni a hangsúlyt.

Példaként említik az AK Steel nevű céget, amely jó ideje már magas hozzáadott értékű, speciális termékeket gyárt az autó- és az elektronikaiipar számára. Mivel ennek jóval nagyobb a forrás vonzata, már így is nagyjából a harmadával drágábban gyárt, mint a riválisok, amely a termékek árában is megjelenik. Nem meglepő, hogy a bejelentést követő pénteken, egy héttel a kereskedelmi háború kirobbanása előtt már 3 százalékot estek a részvények. Igazán pedig azóta sem lőttek ki.

Nehezebben talál piacot majd magának az egyaránt dráguló termékek között, kisebb is a menekülőútja. Az alumíniumiparban pedig ugyanez a helyzet az Alcoaval, amely űrhajók és fejlett technológiai szerkezetekhez gyártott különleges termékeket. Jól tehát az alacsonyabb minőséget gyártók járhatnak, de az egész amerikai acélpiac átlagosan 3 százalékos mínuszban zárt a rendelet után.

Épp a legfontosabb konkurensek életben maradnak

A másik probléma a rendelettel, hogy valójában nemcsak a kínai dömpingacél és -alumínium fektette két vállra az amerikai termékeket. Hanem az, hogy az Egyesült Államok legnagyobb beszállítója, Kanada és a negyedik Mexikó mentességet kaptak. Vagyis igazából van ahonnan nem jöhet be olcsó termék, de épp a legnagyobb riválisokat semmi sem korlátozza.

Pluszban az amerikai piacra nem is nagyon sok termék jutott be eddig sem: az USA importbeszállítói között még csak a top 10-ben sincs benne Kína, holott a világ legnagyobb exportőre.

A nagy vesztes Európa lehetne, amely szerint az unió importjának 15 százaléka irányult az Egyesült Államokba. Az Európai Unió évente körülbelül 6 milliárd euró értékben exportál acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba.

De nem meglepő módon az államszövetségnek van válaszcsapása az USA tervére. A brüsszeli testület összeállított egy listát, amelynek kiszivárgott változata alapján szükség esetén mintegy 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnének ki 25 százalékos importvámot. Hivatalosan annyit közöltek, hogy ezen egyebek mellett a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé is szerepel. Sajtójelentések szerint azonban a listán megtalálhatók bizonyos mezőgazdasági termékek, számos vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok, valamint a bourbon whiskey is. Érdekesség, hogy a lista már akkor elkészült, amikor az EU vezette be a védővámokat - épp Trump és Japán unszolására.

Valamint Trump utalást tett rá, hogy kész megfontolni az európaiak mentességét is, ahogy minden más katonailag szövetséges országét is. Vélhetően, ha talál valamilyen területet Brüsszel, ahol spórolhat az amerikai cégeknek, akkor csak Kínának és Oroszországnak lesz miért aggódnia.

A fotó forrása: AFP Photo.


Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK