A Wirecard-botrány komoly hiányosságokra mutatott rá a német, és az európai felügyeleti rendszerben a pénzpiacokon, ami a jövőre nézve új kérdéseket vet fel a szabályozóknak - erre jutottak az Európai Parlamentben az ügyet vizsgáló illetékes bizottsági tagok.

A Wirecard 2020-ban jelentett csődöt, miután a Financial Times már 5 éve arról írt, hogy a cég átveri ügyfeleit és befektetőit. Mindez igazolódott, a vállalat működésének egyik oszlopa egy közel 2 milliárd eurónyi tőkehalmaz volt, amit állítólag Szingapúrban tartott, ez a pénz azonban soha nem létezett.

QP | Quality Placement

A Wirecard ügyben a leglátványosabb kihágás, hogy a kitalált pénzt az elvileg kellő hozzáértéssel bíró auditorok sem tudták feledni. Az ügyben érintett az Ernst & Young (EY) pénzügyi tanácsadó cég, ami kifogástalannak minősítette a cég könyvelését, vagyis nem tárta fel az utólag nyilvánvalónak bizonyult csalást.

Rossz gazda

A meghallgatásban leggyakrabban visszatérő téma az volt, hogy milyen felelősség terheli a monopol helyzetben lévő maréknyi nagy adóvizsgáló céget, akár a Wirecard ügyében, akár általánosságban.

A Wirecard esetében elmondták, hogy az állami és piaci szerepelők is elbuktak, egyik érintett fél sem jelezte megfelelően a csalást, ami a bukáshoz vezetett. Ennek egyik gyakorlati magyarázata lehet, hogy a meglévő ügyfeleknél tapasztalatlan munkatársak végzik el a rutinfeladatokat, ők letudják az egészet annyival, hogy kipipálják a kellő dobozokat.

A Wirecard esetében a német előírások is közrejátszottak, lévén egy sok leányvállalattal működő cégről volt szó, aminek így nehéz volt a felügyelete.

Az EP képviselők által felvetett megoldás az, hogy a koncentrált piacon is rotálni kellene az auditorokat, vagyis az EY stábjából sem ugyanazoknak a személyeknek kellene elvégezni minden évben az auditot, mivel az eddigi tapasztalatok szerint a hatalmas Wirecard-botrány esetében is ez volt az egyik legfontosabb tényező, ami miatt nem sikerült évekig feltárni a csalást.

Nagyobb verseny kell az auditálásban is, túlságosan koncentrált a piac. Eltart 10 évig, míg egy cég megkapja a szükséges felhatalmazást, ami jó is, viszont általánosságban is lehetne előírás, hogy a licensszel rendelkező cégek is változtassák az egyes cégek auditját végző csoportok összetételét.

Piacnyitás kell

Egyrészt az európai piacnak vannak hiányosságai: most, hogy London már kiesett a képből, és eddig még nem alakult ki egy új centrum, kellene egy európai felügyeleti központ.

Másrészt az egész ügy alapból egy német kérdés, hiszen a Financial Times nyomozása szerint az EY 2010 óta adott alaptalanul zöld lámpát a cég működésének, és a német hatóságok is minden elérhető bizonyítékkal szemben elvetették a visszás piaci gyakorlat gyanúját.

A meghallgatáson felvetett ötletek közözött előkerült, hogy biztosítani kell hogy az auditáló cégek közvetlenül is felelősek legyenek, ha kitűnő minősítést adnak egy csalárd cégnek. A másik megoldás pedig az lehetne, hogy ezek a nagy vizsgáló cégek közösen végezzék megfelelő felelősségvállalás mellett a jelentős piaci súllyal és befolyással bíró vállalatok auditját.

Ez is bonyolult feladat, ehhez is megfelelően rögzíteni kell a feladatköröket és a felelősséget, máskülönben a közösen auditáló cégek is könnyen a másikra tudják hárítani a felelősséget, amennyiben valamilyen visszásság kiderül.

A felosztás nem talált egyhangú támogatására a felszólalók körében.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.