Elsősorban régiós és globális folyamatok állnak a forintgyengülés hátterében. A magyar deviza régiós társait "megfontoltan" követi: az utóbbi hetekben történelmi csúcsokon mászkáló szlovák és cseh korona jókorát gyengült, csakúgy mint a lengyel zloty, ám a forint esetében kisebb mértékű volt a visszaesés. A mostani piaci események a múlt csütörtökre vezethetők vissza: nem elsősorban az Európai Központi Bank kamatemelése, hanem az ahhoz fűzött komment okozott felfordulást. A eurózóna jegybankja ugyanis jelezte, hogy további szigorításra van kilátás. Tovább gyengítette a régiót, hogy Amerikában is kamatemelési ciklus folytatódása várható. Ennek kapcsán a magasabb kamatreménnyel érintett országok felé fordultak a befektetők, s több invesztor átcipelte a pénzét az ottani instrumentumokba. Ez pedig a forint, illetve a régiós devizák gyengülését eredményezte. Misik Sándor, a Hamilton Tőzsdeügynökség tradere úgy vélekedett: azt már korábban jelezték az elemzők, hogy Fed és az ECB is szigorításokra készül ebben az évben, ám a piaci szereplőkben ez csak most tudatosult. Tulajdonképpen semmi új nem történt, nincs korábban nem ismert oka a mostani gyengülésnek - mondta Pintér András. Az Inter-Európa Bank hozzátette: az esés részben azzal magyarázható, hogy az utóbbi években a befektetők alulértékelték a lengyel és a magyar gazdaságban rejlő, az elemzők által többször hangoztatott kockázatokat. Lengyelországban bizonytalan a belpolitikai helyzet, a napokban például ismét felmerült az előrehozott választások lehetősége, s emellett a költségvetés helyzetén is van mit javítani. Magyarországon pedig a fiskális helyzetből adódó egyensúlytalanság okoz komoly problémát. Az említett bizonytalanságok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak, egyfajta hozamvadászat alakult ki a piacokon, s az ebből adódó vásárlások megtámasztották az adott devizák árfolyamát. Emellett persze az emelkedő amerikai és európai kamatszint tovább csökkentette a régió vonzerejét. Pintér elmondta: érdekes, hogy egyelőre nem igazolódik az az MNB által is képviselt elméleti álláspont, amely szerint a legrosszabb helyzetben lévő gazdaság a legsérülékenyebb. Ez alapján a most kialakult piaci helyzetben a forintnak kellene vezetnie a lejtmenetet, ám a jobb pozícióban lévő régiós országok deivzái nagyobb veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. Pintér további magyarázatként azt is közölte: a mostani régiós gyengülés tulajdonképpen egyfajta korrekcióként is felfogható, ugyanis a régiós devizák csúcsokat döntögettek, s szinte törvényszerű az ezt követő fordulat. A piaci folyamatok egyébként a devizapiac sajátosságai miatt is indokolatlanul felerősödhetnek, vagyis túlreagálják a befektetők a helyzetet, így a vártnál jóval nagyobb esés vagy éppen erősödés következhet be. (Például ha az árfolyam elér egy olyan szintet, ahol sok stop-loss pozíció van, akkor ezek az ügyletek felerősíthetik az adott folyamatot.) Pintér összességében elmondta, hogy a "fejekben" benne van egy esetleg jelentős forintgyengülés, mindazonáltal ő nem ezt a szcenáriót tartja a legvalószínűbbnek. A szakértő szerint a választásokig nem várható különösebb sokk, persze a kiszámíthatatlan devizapiac mindig tartogathat meglepetéseket. Más szakértők sem számolnak rövid távon jelentős forinteséssel. Mint Kolba Miklós, az ING tradere elmondta: váratlan esemény híján a forint árfolyama az áprilisi választásokig a 253,5 és a 256 közötti sávban ingadozhat. "Rövid távon nem lesz forintválság, hiszen egyelőre a globális likviditás is erősen tartja a forintot; ráadásul az eddigi tapasztalatok alapján már kis hozamemelkedés esetén is erős külföldi érdeklődés tapasztalható" – vélekedett Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője az augusztusi új fiskális irány, valamint a szeptemberi új konvergenciaprogram nyomán számít árfolyamváltozásra. Egy esetleges forintválságtól csak akkor kell tartani, ha az új kormány reformlépései nem lesznek hitelesek a befektetők számára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!