A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Januárban valamennyi nagy jegybanktól azt várják a piacok, hogy felfedjék kártyáikat, vagy legalábbis betekintést engedjenek az idei évre vonatkozó monetáris stratégiába.

Kapcsolódó

Meglepetések szempontjából idén is a Fed viheti a prímet, amelytől egyedüliként most azt várják az elemzők, hogy az eddigi ultra laza monetáris politikájából valamit visszavegyen, legalább a jelzések szintjén. Mohamed El-Erian, a Pimco vezérigazgatója szerint a piac sokkal érzékenyebben fog reagálni az egyes makrogazdasági hírekre, ugyanis azokból egyenes következtetéseket lehet majd levonni a Fed várható stratégiájáról. A világ legnagyobb kötvényalapjánál ezért azzal számolnak, hogy nő a devizapiaci volatilitás, ami sok új forrást vonzhat.

Az euró−dollár mozgására jelenleg sokkal erőteljesebben hat, hogy miről dönt ma az ECB kormányzó tanácsa. A Reuters által készített elemzői körkérdés szerint bár valószínűtlen, hogy most változtassanak a 0,75 százalékos alapkamaton, az eurót így is háromheti mélypontra lökte, hogy kiújult a piacon a negatív betéti kamatrátáról szóló spekuláció.

A kereskedelmi bankok ECB-nél parkoltatott betétei után jelenleg nem fizet már semmit a jegybank, de az elképzelés szerint a betéti kamat lejjebb eresztésével a bankoknak kellene pénzt fizetniük a lekötéseik után. Az Equilor elemzése szerint ez az euró−dollár esetében rövid távon további lejtmenetet eredményezne az 1,30-as szint alá, vagyis ezzel ideális terep nyílna az euró gyengülésére fogadóknak jó beszállásokat keresni. A fordulat valahol a háromheti mélypont, 1,2992-es szint körül lehet, ahol egyébként az árfolyam 50 és 55 napos mozgóátlaga is találkozik.

Más is rángathatja az eurót

A héten más is generálhat volatilitást az euró-chartban, ugyanis az ECB döntését követően lesz spanyol és olasz kötvényaukció, ami az idei finanszírozási kilátások szempontjából lehet meghatározó. Az euró bizonytalanságát jól illusztrálja, hogy a hét elején egy francia leminősítésről szóló pletyka visszanyomta az árfolyamot 1,31 közelébe.

Sokkal érdekesebb lehet viszont a japán jegybank január 21-i döntése. A piacon lényegében már beárazták, hogy újabb nagy bejelentés készülődik, ami azért érdekes, mert monetáris lazításról már decemberben is döntött az egyébként konzervatívnak számító Sirakava elnök által vezetett grémium. A Reuters arra hívja fel a figyelmet, hogy 10 éve nem volt olyan Japánban, hogy egymást követő két ülésen is stimulált volna a jegybank, így érthető, hogy az év végén meglódult a dollár−jen jegyzés. Egy hónap alatt majdnem 12 százalékot emelkedett és 88,48-os szinten állította be legújabb, két és fél éves csúcsát.

A piacon egyelőre azt árazzák, hogy a tavaly februárban bejelentett 1 százalékos jegybanki inflációs célt az újonnan megválasztott kormány nyomására a duplájára emeli a Bank of Japan (BoJ), ami mellé a jelenleg is futó mintegy 101 ezer milliárd jenes (1200 milliárd dolláros) eszközvásárlási programját is bővíti. Az utóbbi napokban ugyanakkor volt némi elbizonytalanodás ennek hatását illetően, ami 86,95-ig visszanyomta az árfolyamot.

Kép: Napi grafikonok

A jen gyengülésére vonatkozó prognózisok miatt a Morgan Stanley szerint a japán deviza lesz az idei év egyik kedvenc finanszírozója, ráadásul áprilisban új elnök érkezik a BoJ élére, ami gördülékenyebbé teheti a kormány és a jegybank közös akcióit. A bankház ezért arra számít, hogy a 90-es szint fölé kúszhat a devizapár jegyzése.
Mivel a BoJ bejelentése részben már be van árazva, ezért itt a piacot az új kormány döntései is megmozgathatják. Sajtóhírek szerint január 15-én Abe Sinzó miniszterelnök egy újabb, 13,1 ezer milliárd jenes gazdasági óriáspakettet jelenthet be, aminek keretében új beruházásokról és a nyugdíjalap feltőkésítéséről fognak dönteni.

A nagy kérdés, hogy a kormány nyomásának hol fog ellenállni Sirakava. A töréspont az lehet, hogy Abe szeretné elérni, hogy a Fedhez hasonlóan munkaerő-piaci célokat is kövessen a Boj, aminek érdekében akár a jegybanktörvényt is hajlandó lenne átírni. Ez olyan mértékben csorbíthatja a jegybank függetlenségét, hogy a kormány részéről egyelőre a gazdasági és a pénzügyminiszter is cáfolta a tervet.

Tovább lazítanak a lengyelek

A piaci várakozásoknak megfelelően 4,25 százalékról 4,0 százalékra csökkentette a lengyel alaprátát a varsói jegybank. Ez sorozatban a harmadik 25 bázispontos vágás volt, pedig a múlt év közepén még emelte az alaprátát a monetáris központ. A mostani sorozatra azért nyílik tér, mert a jegybank 2,5 százalékos célja közelébe, 2,8 százalékra süllyedt novemberben az infláció, miközben a gazdaság is lassul. Ráadásul Lengyelországban is − Magyarországhoz hasonlóan − a nagy jegybanki akcióknak köszönhetően többéves mélypontra süllyedtek a hozamok, vagyis a piac árazza a kamatvágásokat.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!