Ezek az MNB tervei a BÉT-tel

Az állami vállalatok és a kis- és középvállalkozások tőzsdére lépését szeretné elősegíteni az MNB, amely az év végéig egy nagy, stratégiai anyagot publikál tőzsdei terveiről - mondta előadásában Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján.
portfolio.hu, 2015. október 27. kedd, 11:01
Fotó: Napi.hu

Az egyelőre nem derült ki, sikerül-e megvennie a jegybanknak a BÉT-et, az viszont igen, hogy nagyon nagy tőzsdefejlesztésre készülnek, amivel a "tulajdonosi szerepvállalás együtt kell, hogy járjon" - derült ki a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján. A Napi.hu korábbi információi szerint az üzletet akár heteken belül bejelenthetik.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy tőle szokatlan témáról, a Budapesti Értéktőzsdéről beszélt előadásában - írja a portfolio.hu - amely szerinte ezer ágon kapcsolódik a hitelezéshez, hiszen a vállalkozások alternatív finanszírozási formáját jelenti:

Szerinte a Magyar Nemzeti Bank a tőzsde fejlesztésében, felvirágoztatásában érdekelt, amihez ösztönző eszközökre van szükség. "Ha átveszi az MNB a tőzsdét," akkor tisztában kell lennie azzal, mi a cél vele.

Az év végéig egy nagy, koncepcionális anyagot publikál a jegybank arról, mi a célja a tőzsdével.

A tőzsdék fontos szerephez jutnak a gazdaságok finanszírozásában, a BÉT azonban nem tudta betölteni ezt a szerepet, szemben például a varsói vagy a dinamikusan növekvő bukaresti tőzsdével. Míg más területen a lengyelek tanulnak tőlünk, ebben mi tanulhatunk a lengyelektől.

A tőzsdén jegyzett cégek piaci kapitalizációja Magyarországon (2012-es anyag alapján) a GDP 20 százalék alatti, de például az Egyesült Királyságban és az USA-ban a 120 százalékot közelíti.

Nem egyértelmű azonban, hogy az angolszász modell jobb lenne a bankalapú finanszírozásra építő kontinentálisnál - mindkettőben támadtak zavarok az elmúlt években, évtizedekben. A kettő kiegészíti egymást, és jól diverzifikált finanszírozást jelent a vállalkozásoknak, ha egészséges az arányuk.

A nemzeti tőzsdék az elmúlt években jelentős konszolidáción mentek keresztül, a négy közép-kelet-európai tőzsde szövetsége (CEESEG) csak a 10. az európai tőzsdék rangsorában (az első három a London Stock Exchange, az Euronext és a Deutsche Börse), és nem tekinthető sikeresnek annak ellenére, hogy az osztrák tulajdonos stratégiája tiszta és jó volt.
Bécs, Prága és Budapest forgalma erőteljesen csökkent 2010 és 2014 között, szemben más tőzsdékkel, és a tőzsdén jegyzett cégek számára sem lehet büszke a BÉT.

Két nagy csoport növelhetné a tőzsdén jegyzett cégek körét: az állami vállalatok (ezek tőzsdei jelenléte erőteljes Európában, és sokszor úgy működnek, mint egy piaci vállalat - ilyen pl. a 72 százalékban állami lengyel PKO bank) és a  kis- és középvállalkozások, amelyek számára egy külön szekció létrehozása a legjobb irány.

A tőzsdére lépő állami cégek között a közszolgáltatók és az állami bankok, utóbbiak körében az MKB és a Budapest Bank is szóba jöhetnek, de szélesítené a jegybank a tőzsdei magánvállalatok körét is, fontos merítési forrás lehet például a beszállítók köre.

A fenti, kínálati oldal mellett a keresletet és a forgalmazói kört is erősítené az MNB, méghozzá egyértelműen ösztönzéssel. A magán-nyugdíjpénztárak eltűnésével szűkült ugyan a befektetői kör, de nagyon megerősödhet az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak mint befektetők köre, és a lakossági értékpapír-vásárlás is fejleszthető.

A tőzsdére lépés népszerűsítésében a marketing és a kommunikációs kiadások növelése, a brandépítés is sokat jelenthet, ennek érdekében nemzetközi roadshow-kat, Budapest mint régiós pénzügyi központ szerepének növelését, befektetői konferenciák és workshopok szervezését támogatná a jegybank.

A brókercégek szektorának erősítését célzó felügyeleti és szabályozói lépések heteken belül lezárulnak.
Ilyen erős tulajdonosa talán még soha nem volt a tőzsdének - előlegezte meg Nagy Márton a jegybank tőzsdevételét. Reményét fejezte ki, hogy sok elvetélt kísérlet után az utolsó nagy tőzsdefejlesztés következik Magyarországon.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

nemhiszem, 2015.10.27 12:47

@Bulemia: csak ki kellett fizetni a karvalyokat ;)
MKB már most nagyobb buktát termelt mint amennyiért vették. minden bizonnyal tolongani fognak a vevők.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2015.10.27 12:07

"A tőzsdére lépő állami cégek között a közszolgáltatók és az állami bankok, utóbbiak körében az MKB és a Budapest Bank is szóba jöhetnek, de szélesítené a jegybank a tőzsdei magánvállalatok körét is, fontos merítési forrás lehet például a beszállítók köre."

Érted?

Az állami tulajdon addig tat, amíg ezek megszerzik, utána következik az értékesítés - "A tőzsdére lépő állami cégek között a közszolgáltatók és az állami bankok" - ez a privatizáció.

Fidesz barátai, ti ezt másként látjátok?

P r i v a t i z á c i ó!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html