Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A világon az optimizmus jegyében kezdték az évet a különböző piacok: ezt tapasztalhatjuk, akár az euró/dollár, akár a DAX, vagy az ázsiai indexek idei teljesítményét nézzük. Viszonylag kevés a befektetői szemszögből megfogható sztori a világban, így a pénzvilág jelenleg fogást keres, s mivel a többség alul van súlyozva a kockázatosnak tartott eszközökből, vagy éppen short pozíciója van, önmagában emiatt is ezek emelkedésnek indultak.

A kevés egyértelmű befektetési lehetőség között egy jó beazonosítható sztori sajnos azonban van Európában: Magyarország a címlapokra került, ami egyáltalán nem kedvező a magyar eszközökre nézve.

Magyarország lett a sztori

A külföldi befektetők szemszögéből egyértelmű eladási jelzés mindaz, ami Magyarországról az elmúlt hetekben visszatérően a nemzetközi médiában megjelenik. Így ma reggel a külföldi befektetők jelentősebb állampapír-eladással reagáltak, még feljebb nyomva a magyar kötvényhozamokat - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Ötvös Mihály, a CIB senior deviza üzletkötője. A legfrissebb történet, ami aggodalomra adhat okot, az MNB devizatartalékainak esetleges kormányzati einstandolása. (Igaz, az NGM később cáfolta, hogy erre készülnének.)

Amint arról beszámoltunk, számottevő hozamemelkedés történt a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján is.

A hozamemelkedés riadalmat okozott a forint piacán is. A mára virradóra a 313-as szint alá csökkenő eurójegyzés éles fordulatot vett, a kurzus 316 forintig szaladt, kora délután 315,50-en állt a jegyzés. Innen nincs túl messze a 317,85-ös történelmi csúcs sem.

A részvénypiac is kapott egy nyaklevest, a pozitívan kezdő OTP-t 3150-ig öntötték le, a Mol pedig átmenetileg 17 ezer forintig esett. A BUX-ot a 16600-16700 pontnál található támaszzónája tartotta meg, de további hangulatromlás esetén a részvényindex is olyan tartományba kerülhet, ahonnan a lefelé folytatásnak nagyobb az esélye.

Kemény lesz a január

Úgy néz ki kemény januárra számíthatunk - fogalmazott az üzletkötő, utalva arra, hogy csak most kezdenek visszatérni a szabadságról a portfóliókezelők, vagyis könnyen lehet, hogy még nem láttuk a legrosszabbat. Kiemelte, hogy a zloty a tegnapi átmeneti gyengélkedés után ma erősödésnek indult, a forint gyengülésével kilóg az egész régióból.

Magyarországon az egyedi kockázatokat árazza a piac, egy esemény van a fókuszban, ez pedig a bűvös három betű: IMF. A velük folyó, vagy nem folyó tárgyalások kérdése áll egyedül a középpontban, az országkockázat megítélése mozgatja az összes eszköz árfolyamát - mondta Saághy Pál az Equilor deviza üzletkötője. Jól látszik a kontraszt: a BUX 2 százalékos zakóban van, a németek 1 százalék pluszával, vagy az amerikai határidők 2 százalékos emelkedésével szemben.

Érdemes egy pillantást vetni a zloty/forint grafikonra: a december közepi mélyponthoz képest jelentős elmozdulás történt a forint kárára, majd 7 százalékot gyengült a forint a régiós versenytársunkhoz képest.

A zloty forintárfolyamának alakulása

Forrás: Saxo Bank

 

Míg a tegnapi nap viszonylag nyugalmas volt, a likviditás visszatérése és a volatilitás borítékolható, amint egyre jönnek a kommentárok a magyar helyzettel kapcsolatban. Ma is több ilyen látott már napvilágot, s a londoni elemzők körében az a jellemző vélemény, hogy mi vagyunk a feltörekvő piac egyik kockázatos pontja.

Ezt tükrözi, hogy a magyar CDS is emelkedett: 19 bázisponttal 630 pontra. Az érték november végén volt csak hasonló magasságban, ami történelmi csúcs is egyben.

Minden szem az IMF-tárgyalásokon

A kilátásokról nehéz bármit mondani, mert sok függ attól, hogy mikor és mit tárgyal a kormány az IMF-fel és az EU-val. Ha tárgyalóasztalhoz ülnek és belátható időn belül körvonalazódik megoldás, akkor megnyugodhatnak a befektetők és az euró/forint 300 körüli szintre térhet vissza, a BÉT-en pedig komolyabb rally is kibontakozhat.

Ha elhúzódnak, vagy esetleg el sem kezdődnek a tárgyalások következő egy hónapban, akkor bőven 320 fölé mehet az euró/forint árfolyam, és a hazai börzén akár jóval tíz százalékot meghaladó árfolyamesés is bekövetkezhet. Az állampapírpiacon a tíz százalék feletti hozamok fennmaradhatnak, és a rövidebb papírok hozama is elérheti ezt a szintet és a likviditás jelentős szűkülése következhet be, vagyis elfogyhatnak a vevők a másodlagos állampapírpiacról, majd az aukciókról is.

Jól látható, hogy a piacnak Magyarországgal kapcsolatban ezzel a három betűvel összegezhető az elvárása, és ha ez teljesül, akkor a hazai eszközök mozgása is visszazárhat az európai trendhez és zárulhat a most épp kinyílófélben lévő olló.

Baj lesz, ha maradnak a kétszámjegyű hozamok

Az általános politikai kockázatok tudatosulnak a befektetőkben, a devizatartalékról szóló cikk is eljuthatott sokak fülébe - kommentálta az eseményeket Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír vezető elemzője. Hozzátette: szükségszerű, hogy az IMF-fel megállapodjon a kormány. A helyzet paradoxona ugyanakkor, hogy ha létrejön a megállapodás, az olyannyira megnyugtathatja a piacokat, hogy nem is biztos, hogy szükség lesz a Valutaalap pénzére. A paktum ugyanis nagyobb gazdaságpolitikai fegyelmezettséget és kiszámíthatóságot feltételez, egyben védőhálót is ad Magyarország számára.

A megállapodás nélkül viszont egyszer csak oda jutunk, hogy nem tudjuk újrafinanszírozni a lejáró adósságot a piacról. A jelenlegi kötvényhozamok már most is a hosszabb távon nem tolerálható szinten vannak, és ha ez így marad, nem lesz fenntartható az adósságtörlesztés - fogalmazott Török. Azt egyelőre nem látni, hogy rövid távon hol tetőzhetnek a hozamok: 12-13 százalék éppúgy benne van a pakliban, ahogy a visszatérés az egyszámjegyű régióba is. Mindez alapvetően az ország megítélésén múlik, márpedig a labda - ha formálisan nem is - a mi térfelünkön pattog. A parlament ugyanis megszavazta a két problémás törvényt, márpedig a magas kockázat mérséklődéséhez a magyar álláspontnak kellene megváltoznia.

Önbeteljesítő jóslatok

Az elmúlt évtizedben Magyarországon ez a harmadik alkalom, hogy megugrottak a hozamok - vázolta Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere az Index.hu-n. 2004-ben volt az első, akkor viszont olyan kedvező volt a külső konjunktúra, hogy gond nélkül megúszta Magyarország, míg 2008-2009-ben IMF-hitellel végződött a történet. Mindkettőnél csak átmenetileg ugrott meg a hozamgörbe. A mostani időszakban szintén egy jelentősebb hozamemelkedést látunk, a forgatókönyv kétesélyes.

Ha a piaci hozamok majd csökkennek, akkor minden rendben van, de ha nem, akkor annak katasztrofális következményei lesznek. A mostani hozamszintek mellett még a kormány által várt növekedési ütemmel sem fenntartható az ország piaci finanszírozása. Az az államadósság finanszírozható ugyanis, amelyről a befektetők elhiszik - szól a mondás, amely önbeteljesítő jóslatként úgy alakítja a hozamgörbét, hogy végül igazolja magát. Mindez legjobb esetben is likviditási problémákat eredményezhet, amelyek rosszabb esetben szolvenciakockázattá is átalakulhatnak. A kettő között nincs éles határ - figyelmeztetett Bebesy.

Államcsőd?

A kockázat megvalósulása pedig államcsődöt jelent. A nem fizetésnek hosszú távon is komoly következményei vannak, ugyanakkor már rövid távon is lecsapódhat a lakosság számára is látványos módon, amennyiben a kormány az adóbevételeiből - mert hitelt már nem kap a piactól - nem tudja finanszírozni a kamatteher nélkül vett kiadásait. Ez azonnali adóemelést és/vagy kiadáslefaragást jelent. Ezzel párhuzamosan csökken az ország devizája iránti kereslet, ez pedig leértékelődést és megugró inflációt hoz magával. Nem hiába igyekeznek elkerülni a fenti forgatókönyvet enyhébb verziókkal, mint az adósság elinflálása, ez azonban akkor működik, ha az ország saját devizájában adósodik el. Jelenleg ez Magyarországra csak mérsékelten igaz. Az államadósságunk több mint 40 százaléka ugyanis nem a saját devizánkban denominált.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!