A befektetők - legyen szó kicsiről, nagyokról, amatőrökről vagy profikról - általában úgy működnek, hogy egyre nagyobb számokat szeretnek látni az egyenleg rovatban, azaz szeretik, ha minél magasabb a hozam, amelyet realizálnak. Ha különböző devizákban denominált befektetések közti választásról van szó, persze elvben nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen akkor már a devizaárfolyam is bekerül a képbe.

A devizaárfolyam terén két fő szempont tartandó szem előtt. Az egyik, hogy mint bármilyen más árfolyam esetében, a jövőbeni értékeket megjósolni igen nehéz. A másik, hogy itt annyi támpontunk van, hogy elvben a nagyobb inflációval jellemezhető ország devizája a kisebb inflációjú országéhoz képest nagyobb valószínűséggel értékelődik le. Az inflációval persze nemcsak az árfolyam, de a kamatszint is kapcsolatban áll, a kettő nem szakadhat el túlzottan egymástól.

Kamatcsökkentés és gyenge forint

A kamatszint azonban ellentétes módon is befolyásolja az árfolyamot, s ennek éppen az az oka, hogy a befektetők minél magasabb százalékos hozamra vágynak, azaz könnyebben hajlandók a devizaárfolyamkockázatot vállani, semmint alacsonyabb százalékos hozammal beérni. A biztonságos befektetések - bankbetétek, állampapírok - piacán elérhető hozam pedig szorosan összefügg az adott ország kamatszintjével, ezért a befektetők számára annál vonzóbb egy adott deviza, minél magasabb az adott ország kamatszintje. (Elvben ezt korrigálná az árfolyamkockázat, a gyakorlatban azonban ettől az alacsonyabb - ez nagyjából 5 százalék alattira tehető -  kamatszinttel bíró devizák esetében hajlamosak eltekinteni.)

És itt érkeztünk el ahhoz a - nálunk most igencsak aktuális - tankönyvi igazsághoz, hogy elvileg a kamatok csökkentése az ország devizáját gyengíti. Magas infláció és kamatszint mellett ez nem mindig működik, azonban nálunk már régóta nem ez a helyzet, így ma már ez a hatás - ellentétben a néhány évvel ezelőtti állapottal - könyörtelenül működik.

Magyarországon másfél éve töretlenül csökkenti a jegybank a kamatot. A ma is tartó enyhítési sorozat 2012. augusztus végén kezdődött, akkor 6,75 százalék volt a kamat, és 280 forint körül járt az euró árfolyama. Most 2,6 százalék a kamat és bár 313 forint körüli szintekről 308 környékére jött le az árfolyam, hiba lenne azt gondolni, hogy a két időpont közötti árfolyamváltozás folyamatos lett volna. Az árfolyam ugyanis fölöttébb hektikusan mozgott és alakulásában ebben az időszakban nehezen fedezhető fel a kamatszinttel való szoros összefüggés.

Az is hozzáteendő, hogy bár folyamatos volt a kamatcsökkentés, annak havi mértékét a 4 százalékos szint elérésével először 0,2 százalékra (0,25-ről), majd a 3 százalékos szintnél 0,15-re csökkentették. (Devizapiaci szakértők azzal magyarázzák a legutóbbi forinterősödést, hogy korábban mindenki egy irányba állt a piacon, gyengülésre számított, de miután felfelé már nemigen ment az euró/forint, elindult az ellenkező irányba, amely folyamatot azután a stoploss-megbízások is gyorsították. A törökországi választások eredménye nyomán tempósan erősödött a líra, ami szintén kedvezően hatott a régiós devizákra. Óvatosságra adhat ugyanakkor okot, hogy a londoni szereplők kezdenek optimistává válni a forint kapcsán, azaz újra egy irányba kezd beállni a piac. - A szerk.)

Kamatemelés vagy intervenció

Mint említettük, az alacsonyabb kamat=gyengébb árfolyam összefüggés annál jobban érvényesül, minél alacsonyabb a kamatszint, nálunk konkétan a 3 százalékos kamatmértéktől látszik egyértelműen a dolog működése. Ekkor 299 volt az eurókurzus, 2,85 százalékos kamatnál 302 körüli.

Ha egy ország jegybankját zavarja a deviza gyengesége, két dolgot szokott tenni: vagy emeli a kamatot vagy interveniál, azaz hazai devizát vásárol külföldi ellenében. Utóbbiról a piac nem feltétlenül tud (általában nem verik nagy dobra), előbbi törvényszerűen ismert mindenki előtt.

Éppen ezért gondolták sokan, hogy a választások előtt "fű alatt" várható némi devizapiaci intervenció a forint erősítése érdekében. A dolog jellegénél fogva nem tudhatjuk, történt vagy történik-e ilyesmi, két tény azonban ennek valószínűségét fölöttébb kicsivé teszi. Az egyik az empirikus tény: a forint legutóbbi erősödése régiós mozgások következménye. A másik elvi: ha egy ország jegybankját zavarja a deviza gyengesége, az még lehet, hogy nem emeli a kamatot, de - ésszerű eljárást feltételezve - csökkenteni biztos nem csökkenti. Talán még akkor sem, ha egy másfél éves kamatcsökkentési sorozat tart az országban, pláne ha ennek során a kamat már amúgyis történelmi mélységekbe érkezett.

Következésképp illúziónak tűnik azt feltételezni, hogy a jegybankot zavarja a forintárfolyam jelenlegi szintje (pláne, hogy nem is állít ilyet senki az MNB-ből, a kommunikáció egyébként is ősidők óta az, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja), s nem tűnik reálisnak bármilyen forinterősítő intézkedésre számítani a választások apropóján.

A másik, napjainkban ugyancsak fontos körülmény a nemzetközi helyzet. A krími válság igen komoly bizonytalanságot, háborús veszélyt jelent a világban - ilyen körülmények között a devizapiacokon a sérülékenyebb devizák, mint a forint - szokták a rövidebbet húzni. Most sincs ez másképp, így a forint védelmében interveniálni, kamatcsökkentés és kedvezőtlen nemzetközi helyzet mellett szélmalomharc lenne.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!