Az augusztus végi eséssel több fontos technikai támasz is komolyan sérült a vezető amerikai részvényindexekben: a kérdés az, hogy egy egészséges korrekciónak lehettünk csak szemtanúi, vagy további lejtmenetekre lehet számítani. Az egyik legrégebbi, a technikai elemzés alapjait jelentő elmélet szerint nagy valószínűséggel az utóbbiról lehet szó. A Dow-elmélet - mely nevét az alapjait kidolgozó, a Wall Street Journalt megalapító Charles Dow-ról kapta - a jelek szerint eladási jelzést adott, s ez további lejtmenetet valószínűsít.

A probléma csak az az elmélettel, hogy eredetileg nem a részvénypiaci árfolyamok előrejelzésére fejlesztették ki, hanem az amerikai gazdaság állapotának leírására és várható teljesítményének megtippelésére. Az elmélet alapját ugyan pontos szabályok írják le, azok gyakorlati alkalmazása során azonban sokszor ellentmondásba kerülnek egymással szakértői. Lényege, hogy a két Dow Jones index, a Industrial és a Transportation (korábban Rails) index mozgásába minden, az amerikai gazdaság állapotára nézve fontos információ beépül.

Ennek oka az elmélet megalapozója szerint, hogy nem elég az árukat előállítani (Industrials) de azokat ki kell szállítani (Transports) különben a cégek raktárra termelnek, s nem a piacra. Ha a két index kéz a kézben új csúcsokra menetel, akkor a gazdaság fellendülőben van, ha együttesen új mélypontot ütnek, negatív fordulat következik.

Az indexek és a tőzsdei árfolyamok trendekben mozognak, s egy korábbi trend e szerint mindaddig érvényben van, amíg ellentétes jelzést nem adnak az indexek. Az elmélet három típusú trendet különböztet meg, vannak az elsődleges, több évig is tartó trendek a piacon, vannak átmeneti trendek, ezek gyakran ellentétes irányú korrekciókat takarnak, amelyek hónapokig is eltarthatnak. A heves ellentétes irányú mozgást hosszas oldalazás is helyettesítheti a piacon. Végül vannak a néhány napig, legfeljebb három hétig tartó legkisebb trendek, az elmélet szerint egyedül ezek azok, amelyeket mesterséges eszközökkel lehet manipulálni. Az elmélet kizárólag a záróárakat veszi figyelembe.

Az évek óta tartó emelkedő trend akkor fordulna meg az elmélet szerint az amerikai részvénypiacon, ha a Dow Jones Industrial Index és a Dow Jones Transportation index együttesen új, mélyebb mélypontot ütne. Mélypontnak azt tekintik, ahonnan egy korábbi negatív irányú korrekció során sikerült pozitív fordulatot végrehajtania a piacnak, s ahonnan az indexek új, magasabb csúcsra meneteltek.

Dow Jones Industrial
Kép: Napi.hu

A két index grafikonján jól látható, hogy jelenleg miért aggódnak az elmélet hívei az amerikai tőzsdék jövője miatt.

Dow Jones Transportation
Kép: Napi.hu

A két hete beállított mélyponttal ugyanis mind az Industrial, mind a Transportation indexben elesett a tavaly októbari korrekcióban beállított mélypont. Ez pedig az elmélet szerint a medvepiac kezdetét, az elsődleges trend negatívba fordulását jelenti, ami alacsonyabb csúcsok és és mélypontok kialakulását jelentené az indexekben.

Van más baj is

Vannak persze más eszközök is, amelyeket a technikai elemzés alkalmaz annak eldöntésére, hogy elsődleges trendfordulóról állunk e szemben a piacon, vagy csak egy természetese korrekció zajlik. Martin Pring neves technikai elemző szerint a fordulópontok azonosítására jól lehet használni a hosszabb távú oszcillátorokat. Egy bikapiac kezdetén a pozitív hangulatváltozás olyan erős, hogy úgynevezett mega-túlvettség alakul ki. Az olyan oszcillátorok, mint például az ismert RSI mutató olyan magas értékeket vehet fel, amelyre a korábbi medvepiacon nem volt példa, s igaz ez a fordított esetben is.

Most emiatt is főhet a befektetők feje, augusztus 24-én ugyanis például az S&P 500-as index 30 napos RSI mutatója a 29-es érték alá zuhant. Ez nagyon alacsony szám, az elmúlt két évtizedben nem volt arra példa, hogy bikapiacon a 36-os érték alá essen ez a mutató a korrekciók során. Ehhez hasonló alacsony értékekkel jelezte a piac a 2007-2009-es lejtmenet megindulását, illetve ilyen alacsonyra érkezett a mutató a 2011-es "mini-medvepiac" során is. Évtizedekre visszamenőleg jellemző volt, hogy az ilyen mértékű esést általában továbbiak követték, s az S&P 500-as index még meglátogatott az első mélypontnál alacsonyabb értékeket is.

S&P 500-as index 30 napos RSI-je
Kép: www.markers.hu

A mega-túladottság és mega-túlvettség annyira jó jelzője tud egyébként lenni az elsődleges trend megfordulásának a piacon, hogy érdemes még egyszer szemügyre venni, hogy viselkedett az amerikai részvénypiac az elmúlt 25 évben hasonló helyzetekben. Minden felesleges kommentár nélkül ezért bemutatjuk 1990 óta a mostanihoz hasonló meg túladottság előtti és utáni időszakokat az amerikai tőzsdén, az S&P 500-as részvényindexre koncentrálva.

Az ábrán függőleges vonallal jelöltük a mega túladottságot eredményező eladási hullámokat az S&P 500-as index grafikonján. A grafikonon bejelöltük a korábbi csúcsokat és mélypontokat is.

Az 1990 nyarán indult rövid medvepiacban mire az index elérte a mega túladottságot jeltő állapotot, addigra a medvepiacot jelentő 20 százalékos esés nagy részét már megtette az index, azonban érdemes megfigyelni, hogy az első eladási hullámot még követte további, ami során az index új, mélyebb mélypontot ütött, s ezzel épphogy teljesítette a medvepiaci 20 százalékos áresést.

Az 1990-es medvepiac
Kép: www.markers.hu

Kivétel erősíti a szabályt. A következő ilyen helyzet 1994 tavaszán alakult ki, ekkor a mega-túladottságot jelentő eladási hullám egyben a lejtmenet kifulladását is jelezte, innen már csak emelkedtek az árfolyamok. A korábbi csúcshoz képesti esés mértéke alig 50 pont volt az akkor 480 pont felett tetőző S&P 500 árfolyamában.

Az 1994-es esés
Kép: www.markers.hu

A következő ilyen mega-túladott helyzetre egészen 1998-ig, az orosz válságig várni kellett. Itt azt érdemes megfigyelni, hogy az index itt is megtette már az esés nagy részét, mire kialakult ez a helyzet a hosszú távú oszcillátorban, azonban ezután még jött egy újabb, mélyebb mélypont, s csak ezután indult útjára a tartós emelkedés. A 20 százalékot meghaladó áresés itt is megvolt.

Az orosz válság 1998-ban
Kép: www.markers.hu

 

A következő három alkalom mindenki által jól ismert. Az első, a dotcom lufi kidurranása volt, itt a mega-túladottság egy több évig tartó esés követte. Ennek során az S&P 500-as index 1550 pontról 780 alá csökkent. Az első, mega-túladott esést továbbiak követték, amelynek során az első körben elszenvedett esés háromszorosát könyvelte el az index.

A dotcom lufi kipukkadása
Kép: www.markers.hu

A következő, a 2007-2009-es medvepiac első eladási hullámában következett el, szintén jól jelezte, nem korrekcióval, hanem egy masszív medvepiac első fázisával állunk szemben.

A 2007-2009-es medvepiac
Kép: www.markers.hu

S végül de nem utolsósorban itt van a 2011-es európai adósságválság és az amerikai államadósság S&P általi leminősítését követő mini medvepiac is. Itt az orosz válsághoz hasonlóan a mega-túladott helyzetben kialakult szintnél már nem vándorolt sokkal mélyebbre az index, azonban a következő, mélyebb mélypont, amellyel megvolt a 20 százalékos csökkenés, itt is megvolt.

Az európai adósságválság és mini medvepiac
Kép: www.markers.hu

Persze a medvepiacok lefolyása igen változatos lehet (ezen rendszerint a korábbi csúcsokhoz képest 20 százalékot elérő áresést ért a köznyelv). A 2007-2009-es során például feleződött a vezető amerikai indexek értéke, míg a 2011-es medvepiac alig néhány hónapig tartott, s alig több, mint 20 százalékos áresést hozott az indexekben. Látjuk, hogy az augusztusi mega-túladottság bikapiacon 6 alkalommal alakult ki az S&P 500-as indexben az elmúlt 25 évben, ebből 5 alkalommal az S&P 500-as index legalább 20 százalékot esett korábbi csúcsához képest, kétszer pedig többéves medvepiac következett, amely során az index közel felezte értékét. A 20 százalékos esés a csúcshoz képest 1710 pontos S&P 500-as értéket jelentene a mostani 1950 pont körüli értékekhez képest.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!