Zuhanó tőzsde, összeomló részvénypiac, különös tekintettel az OTP papírjaira, és padlón lévő forint-árfolyam - ezt hozta magával az orosz-ukrán háború kirobbanása 2022 februárjában. A magyar lakosság is megérezte mindezt a bőrén, az értékpapírszámlák egyenlege csúnyán lezuhant. A háztartások értékpapír-állománya február végén az MNB adatai szerint 15 895,5 milliárd forint volt, kevesebb, mint januárban, ennek a legfontosabb oka az volt, hogy a befektetéseken 223,9 milliárd forintos veszteség keletkezett. Ez majdnem annyi, mint amennyit 2020 márciusában a koronavírus-járvány kitörése okozott, akkor egyetlen hónap alatt 229,9 milliárd forint volt a háztartásokat érintő árfolyamveszteség. 

Az egyenlegeket az sem tornázta a januári szint fölé, hogy februárban megjött a 13. havi nyugdíj és a családok szja-visszatérítése. A kisbefektetők a pénzt a folyószámláikon hagyták, mindössze 110 milliárd forint körüli összeget fektettek értékpapírokba, kevesebbet, mint januárban. Ennek a legnagyobb része állampapírba került, összesen 72 milliárd forintnyi. Ezzel a háztartásoknál lévő állampapír-állomány 10 288,4 milliárd forintra hízott. A korábbi kedvenc Magyar Állampapír Plusz azonban háttérbe került a magas inflációs környezetben, a lakosság most már jóformán csak az áremelkedéssel lépést tartó kamatozású Prémium Magyar Állampapírt vásárolja. 

Háztartások értékpapír-állománya (2022. február 28.)
ÉrtékpapírÁllomány (milliárd forint)
Állampapír10 288,4
Jelzáloglevél0,2
Banki kötvény59,3
Egyéb kötvény (vállalati)17,4
Befektetési alap4 616,0
Részvény914,4
Összesen15 895,7
Forrás: MNB

Rekordon az eurós befektetések

Illetve annak eurós változatát, a Prémium Euró Magyar Állampapírt. A jegybank adatai szerint februárban devizás állampapírba csaknem 20 milliárd forintnyi friss megtakarítás került, ezzel és a 9,4 milliárd forintos árfolyamnyereséggel együtt a lakosságnál immár 315,9 milliárd forintnyi deviza állampapír halmozódott fel, ami történelmi rekord. A kisbefektetők egy része feltehetően nem csupán az emelkedő kamatok, de a gyengülő forint miatt is úgy döntött, hogy eurós befektetést választ forint helyett. 

A háztartások jelzáloglevél-állománya minimális maradt, banki kötvényből is csupán 59,3 milliárd forintnyi van a kisbefektetőknél, és ennek a háromnegyede devizakötvény. Egyéb szektorok kötvényeiből 17,4 milliárd forintot tart a lakosság, februárban emelkedett a mennyiség. Vélhetően privátbanki ügyfelek vásárolhattak valamilyen vállalati kötvényt. A magyarországi vállalati és egyéb kötvényállomány több mint egyharmada a Növekedési Kötvényprogramnak köszönhetően az MNB-nél van. 

A befektetési alapok sem nyertek semmit az szja-visszatérítésből és a 13. havi nyugdíjból, mindössze 0,9 milliárd forintnyi friss pénz áramlott a konstrukciókba. A háború kitörése viszont az árfolyamokat a mélybe lökte, a háztartásoknál lévő mintegy 4616 milliárd forintnyi befektetési jegyen 52,5 milliárd forintnyi veszteség keletkezett. 

Újraindult a spekuláció az OTP-részvényekkel

A legnagyobb bukás persze a részvénypiacon volt. A kisbefektetők az év második hónapjában 178,9 milliárd forintot esett a háztartások értékpapírszámláin lévő magyar részvények értéke, ami történelmi rekord lehet. A covid-járvány kitörése sem hozott ekkora bukást a magyarországi részvénybefektetőknek. Mindez azonban nem szegte a kedvét a lakosságnak, 32,4 milliárd forinttal szálltak be a részvénypiacba, hogy vásárolhassanak az olcsó papírokból. A tetemes árfolyamveszteség miatt azonban a háztartások részvényállománya elég sokat csökkent a hónapban, alig 914 milliárd forint volt február végén, holott januárban még 1060 milliárd fölött volt.

A spekulálók kedvence továbbra is az OTP lehetett. Februárban csupán 4,6 milliárd forintért vásárolt a lakosság nem pénzügyi vállalati papírokat, miközben csaknem 28 milliárdot banki részvényekre költött. Utóbbiakon tetemes veszteséget szenvedett el ugyanakkor, 128,2 milliárd forintnyit. A lakosságnál lévő bankpapírok értéke ennek köszönhetően 100 milliárd forinttal csökkent a második hónapban 409 milliárdról 309 milliárd forintra. A nem pénzügyi vállalati papírokon ennél sokkal kevesebbet, nem egészen 49 milliárd forintot buktak a kisbefektetők. 

Az is igaz viszont, hogy a magyarországi tőzsdei cégek közül az OTP volt az, amelyiknek az árfolyamára a legnagyobb hatással volt az orosz-ukrán háború, hiszen a banknak mindkét országban van kitettsége, Ukrajnában viszont a háború miatt kétséges a bevételek alakulása, Oroszországban pedig a szankciók nehezítik a működést, sőt a pénzügyi csoport az ottani piacról történő kivonulást is fontolgatja. Ennek kapcsán friss hírekkel szolgálhat majd az igazgatóság a bank április 13-i éves rendes közgyűlésén. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!