Ha megtakarításunk fialtatásáról döntünk, alapvetően a kockázat és a várható hozam alapján választjuk ki a megfelelő befektetési eszközt. Könnyen előfordulhat ugyanakkor, hogy az a társaság, amelyben közvetlenül vagy közvetve - alapokon keresztül - részesedést szerzünk, erkölcsi értékrendünkkel nem összeegyeztethető tevékenységet (is) végez. Ilyen lehet például, ha szeszes italokat, dohánytermékeket állít elő, fegyvereket gyárt, állatkísérleteket végez, vagy csak egyszerűen a környezetet kiemelten terhelő iparágban működik, esetleg nem bánik megfelelően dolgozóival, neadjisten a harmadik világban gyermekmunkával, rabszolgasorban tartott emberekkel készítteti portékáit. Kizáró tényező lehet továbbá a szerencsejáték-iparban való érintettség, de akár az is, ha a cég nem a felelős vállalatirányítási elvek alapján működik, vagy csak nem tesz eleget a társadalomért, helyi közösségekért.

Mi az, hogy etikus?

Az, hogy egy-egy invesztíció a megcélzott vállalatot vagy iparágat tekintve etikusnak illetve más terminológiával felelősnek tekinthető-e, jórészt a befektető egyéni preferenciáin múlik: van, aki számára egy autógyártó részvénye mindenképp a tilalmas kategóriába esik, míg másnak megfelel, ha a szektorból a környezetvédelmi fejlesztésekre, megújuló erőforrásokkal kapcsolatos kutatásokra leginkább odafigyelő, alacsony fogyasztású és viszonylag szerény károsanyag-kibocsátású kocsikat gyártó cég papírjára szavaz. Köves Benedek, az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese egy egyszerű kérdéssel érzékeltette az értékelés nehézségeit: vajon jobb-e társadalmi felelősségvállalás szempontjából egy olyan cég, amelynek vezetésében nincsenek nők, viszont környezetvédelemre sokat költ, egy olyannál, ahol épp fordított a helyzet?

Túl szűk a hazai kínálat

Megfigyelők szerint egyébként amúgy is olyan kicsi a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek száma, hogy azokból nemigen lehetne egy etikus alapra valót összeszedni, ám régiós szinten már lehetne létjogosultsága egy ilyen terméknek.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) többféle szempont alapján csoportosítja a hazai befektetési alapokat, de ez a kritérium nem szerepel köztük. Temmel András, a Bamosz főtitkára elmondta: tudomása szerint nem is létezik ilyen befektetési alap Magyarországon, egyrészt ugyanis szűk azok köre, akik részvényalapba invesztálnának, másrészt pedig - ezzel összefüggésben - nincs olyan mennyiségű igény, ami erre irányuló termékfejlesztést generálna.
Hasonlóan nyilatkozott Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője is: a hatóság nem tud róla, hogy bármelyik hazai alapkezelő fő stratégiai célként e kritérium. Az ugyanakkor nem kizárt, hogy valamelyik szereplőnél a befektetési követelmények között ez is megtalálható.
A fentiekből adódik a következtetés, hogy aki ilyen instrumentumban fialtatná pénzét, külföldön kell körülnéznie.

Az OTP vizsgálódik

Az OTP-nél vizsgálják annak lehetőségét, hogy létrehozzanak-e egy ún. társadalmi felelősségvállalás, fenntartható fejlődés szempontjából megfelelő, közép-kelet-európai részvényalapot - tájékoztatott Köves Benedek. (Az ilyen befektetési formákat az angol sustainable investments illetve socially responsible investments kifejezésből adódóan az SRI rövidítéssel jelölik.) Hozzátette: azt is mérlegelik, hogy legyen-e egyáltalán náluk külön SRI-alap, vagy inkább a teljes befektetési döntéshozatal részévé tegyék az SRI-kritériumokat, a hagyományos alapoknál is. A vezérigazgató-helyettes megjegyezte: ő az utóbbi megoldást pártolja, hiszen ambivalens volna, ha egy társaság egyszerre kínálna "kevésbé etikus" és SRI-alapot is. A szakember egyébként nem tud arról, hogy bármelyik hazai konkurensénél már lenne SRI-termék, de úgy véli, a külföldi alapok kínálatán keresztül begyűrűzhet ez a trend.
Lehet, hogy az SRI-szempontok figyelembe vételére még nem teljesen érett meg a hazai piac, de a befektetői kultúra lemaradásának ledolgozása a piaci szereplőkön is múlik - hangsúlyozta Köves.

Dől a pénz a brit alapokba

Nagy-Britanniában például jól fut az iparág szekere, az etikus alapokba invesztált tőke állománya az első negyedév végén az állomány már felülmúlta az 5,3 milliárd fontot. Ez a szigetország alapkezelőinek szövetsége, az IMA adatai szerint 21 százalékkal több az egy évvel korábbinál, s a teljes brit alapkezelői piac 1,1 százalékát jelenti. A Financial Times ennek kapcsán arról számolt be, hogy ez a közel negyed százados múltra visszatekintő szegmens látványos fejlődésen ment keresztül: immár nem csak egyes, megfelelőnek tartott cégek részvényeibe lehet fektetni, hanem kötvény- és ingatlanalapokba, hedge fundokba is, ráadásul az elmúlt hónapokban a nagy intézmények is létrehozták saját etikus alapjaikat. Alapkezelők szerint az iparágban nem is várható lassulás, hiszen a következő bő két évtizedben a az éghajlatváltozással való megküzdés lehet a legnagyobb globális befektetési sztori. Az FT cikke kiemeli: a brit alapok között tavaly a felelős befektetési elveket követő, kis- és középvállalkozásokba invesztáló Sustainable Leaders alap 33,8 százalékos hozamot produkált, szemben az IMA 21 százalékos szektorátlagával. A kiemelkedő teljesítmény, valamint a klímaváltozással és a természeti erőforrások kimerülésével kapcsolatos közbeszéd pedig mind több tőkét vonz ezekbe az eszközökbe. A növekedés azzal is együtt járt, hogy szélesebbé vált az etikus alapok definíciója. Van alap, amelyik csak az olyan szennyező iparágaktól tartja magát, mint az olajszektor, míg mások alapvetően a tiszta, fenntartható projektekbe invesztálnak. A Morley nevű alapkezelő azokhoz az intézményekhez tartozik, amelyek a részvénytulajdonnal megszerzett szavazati jog révén voksolnak a kiszemelt vállalat etikátlan viselkedése ellen.

Nagyobb nyereség, kisebb kockázat?

Az SRI sem a jótékonykodásról, hanem a megfelelő hozamról és kockázatról szól, s azon a gondolatmeneten alapul, hogy hosszú távon a társadalmi, környezeti szempontokat is figyelembe vevő cégek profitja lehet átlag feletti - véli az OTP Alapkezelő szakértője. Hozzátette: a döntés során, hogy mely cég részvénye kerülhet egy SRI-portfólióba, a kép a legtöbbször nem fekete-fehér. Egy olajcég például befektetési célpont lehet, ha megfelelően intenzív kutatási tevékenységet végez az alternatív energiatermelés területén.
Az etikus befektetések ráadásul gyakran kisebb kockázatot is jelentenek - állítja az Ethical Investment Research Service szóvivője. Egy másik szakértő hozzátette, hogy bizonyos, fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos alapok az invesztíció diverzifikálása szempontjából is jó alternatívát nyújtanak, historikusan ugyanis jó megtérülést produkáltak, miközben alig mutattak korreláció más befektetési eszközökkel.

Alulteljesítő is lehet

Szakértők mindemellett aláhúzzák: azzal, hogy az etikus alapok olyan szektoroktól maradnak távol, mint például a dohány- vagy a bányaipar, ezen ágazatok jó teljesítménye esetén a többi alaphoz képest komparatív hátrányba kerülhetnek. A kisbefektetők számára pedig az jelenthet problémát, hogy miközben látják az etikus alapok erős múltbéli teljesítményét, azzal nincsenek teljesen tisztában, minek is köszönhető a felülteljesítés.
QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!