Fekete hétfő: minden bajunk forrása

A New York-i tőzsde irányadó indexeinek május 6-i, azóta is megmagyarázatlan mélyrepülése (flash crash) eddig egyetlen tanulsággal szolgált a hónapok óta vizsgálódó amerikai felügyelet számára: a SEC nem tud lépést tartani a szuperszámítógépekkel.

Pápai Csaba, 2010. szeptember 21. kedd, 12:15

Szeptember végén teszi közzé az amerikai piaci felügyelet (SEC) a május 6-i, "flash crash" néven hírhedtté vált piaci összeomlásról szóló jelentését. Addig csak találgatni lehet arról, pontosan milyen szerepet játszottak az eseményekben a számítógépek, illetve a számítógépes kereskedési algoritmusok, amelyek az elmúlt évtizedben rendkívül felgyorsították a tőzsdei folyamatokat.

A másodperc tört része alatt zajló kötéseknek teret adó számítógépes kereskedés önmagában nem hoz új stratégiát, ám lehetővé tesz piacbefolyásoló befektetői magatartást a különböző elektronikus platformokon megjelenő ajánlatok összefésülése (intermarket sweep orderek), és a kereskedési könyv - kiadott és azonnal visszavont - ajánlatokkal való kitömése (quote stuffing) révén - hangoztatják egyre inkább a szakértők. A mára általánossá vált vélekedés szerint 2010. május 6-án ezek az ajánlatok hajtották egyre lejjebb az árakat, s ahelyett, hogy mérsékelték volna, egyre csak fokozták az áresést.

Mary Schapiro, a SEC elnöke szerint nem a high frequency traderek (HFT) okozták az összeomlást, de tény, hogy tevékenységükkel hozzájárultak az események alakulásához. A felügyelet szerint hasonló forgatókönyvek elkerülhetők új piaci szabályozók bevezetésével, illetve a határidős piaci árajánlatok limitálásával, ám a felismerésen ez sem változtat: a SEC nem elég gyors - nem tud lépést tartani a szuperkompjúterek diktálta tempóval.

Márpedig a flash crash nem előzmények nélkül való, ahogy a gazdasági televíziózás minden bizonnyal meghatározó jelenete sem, amikor Jim Cramer alapkezelőből lett televíziós torka szakadtából kiabálta a CNBC élő adásában: elromlottak a gépek, összeomlott a rendszer! Maga Cramer, a Mad Money műsorvezetője is említést tett a flash crash és a múlt közötti legfontosabb párhuzamról: 1987. október 19-e.

A fekete hétfőként elhíresült, a Dow Jones Industrial Average azóta is a legnagyobb arányú zuhanását hozó tőzsdenapot követően terjedtek el ugyanis a tőzsdei kereskedésben mára meghatározóvá vált, a piaci trendek azonosítását és meglovaglását elképesztő gyorsasággal lehetővé tevő algoritmusokkal dolgozó számítógépek, s indult el az úgynevezett high frequency trading (HFT - a vételi/eladási megbízások gyors párosítását több elektronikus kommunikációs rendszer adatai alapján elvégző ajánlat-párosító rendszerek).

A HFT-k a kilencvenes évek közepétől fokozatosan vették át a hagyományos market makerek - a piaci likviditás fenntartásáért felelős, s az ajánlatok összepárosításából adódó spreadeken kereső specialisták - szerepét a tőkepiacokon, s tették nem csak olcsóbbá és gyorsabbá, de biztonságosabbá is tőzsdei kereskedést. Legalábbis így tudtuk egészen idén májusig - ekkor ugyanis a DJIA mindössze pár perc alatt lezajlott hullámvetése, amikor az irányadó index több mint 9 százalékos mínuszba, 10 ezer pont alá is benézett, majd percekkel később újra 3 százalék körüli veszteséggel forgott, mindeddig megválaszolatlan kételyeket ébresztett a számítógépes kereskedési rendszerek megbízhatóságával kapcsolatban.

A hiba végeredményben azonos volt az 1987-essel; a piaci likviditásért és a vételi-eladási ajánlatok közötti különbségből fakadó volatilitás mérsékléséért felelős market makerek ugyanis nem voltak a helyükön, sőt, csak fokozták a pánikot. A SEC, csakúgy, ahogy 1987-ben, most a market makerek tevékenységének szabályozását is felülvizsgálná, ám minderre csak szeptember végén, a flash crashről szóló jelentés nyilvánossá tétele után kerülhet sor.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!