Felpörgette a piacot a szuperkötvény

Tavaly kétszer annyi lakossági állampapírt vásároltak az emberek Magyarországon, mint 2018-ban - közölte Borbély László András, a Magyar Államkincstár (MÁK) pénzforgalmi elnökhelyettese hétfőn a köztévén.
Szabó Dániel, 2020. január 27. hétfő, 11:27
Fotó: Getty Images

Tavaly 1558 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír mennyisége - amelynek 45 százalékát, mintegy 700 milliárd forintot a MÁK értékesített -, a teljes állomány így több mint 9000 milliárd forintra emelkedett - mondta el a vezető az MTI szemléje szerint.

A növekedés egyik oka a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetése, amely a több mint 9000 milliárdból mintegy 3200 milliárd forintot tesz ki.

Arról is beszélt, hogy 2011 végén az állampapírok állományából a lakosság közvetlen részesedése 3,5 százalék volt, ami 340 milliárd forintot tett ki, azóta viszont a kormányzat célja volt, hogy növelje az emberek részesedését. A lakosság birtokában 2019-ben így már 20 százaléknyi kötvény volt, 2020-ban pedig a 25 százalékot is elérheti ezek szintje Borbély szerint.

Az is felpörgetheti a piacot, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint az ÁKK vezetője is arról nyilatkozott korábban, hogy még az első félévben bevezethetik a nyugdíjkötvényeket is, amelyekre szintén nagy lehet az érdeklődés.

Vélhetően a MÁP+ iránti érdeklődés mögött csak kisebb részben állnak az új kötvényvásárlók. Decemberben írtunk arról, hogy egyre inkább úgy tűnik, a leggazdagabb réteg szedheti meg magán a szuperkötvényen. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint októberben jócskán visszaesett a háztartások körében az állampapírok iránti kereslet. Mindössze 102 milliárd forinttal gyarapodott az állomány, ez a harmada a szeptemberinek. A rövid állampapírokat eladta a lakosság, a volumen több mint 160 milliárd forinttal csökkent, miközben hosszú kötvényekből - főleg a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) - csaknem 248,4 milliárd forintnyit vett

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK