Az elemzők egyöntetűen megállapították azt is, hogy a sikeres kibocsátás után most már gyakorlatilag nincs esély új IMF/EU-megállapodás megkötésére. Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek összeállított szerdai értékelésükben az előző este értékesített, összesen 3,25 milliárd dollár névértékű öt- és tízéves magyar kötvénnyel kapcsolatban kiemelték, hogy az idén 5,1 milliárd euró magyar szuverén devizaadósság-hányad jár le, és ebből 3,6 milliárd euró a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) visszafizetendő hitelrész.

Az IMF-hitel kamata ugyanakkor sokkal alacsonyabb, mint a piacon kibocsátott kötvényé, így az IMF-fel szemben esedékessé váló kötelezettség megújítása a devizakötvény-kibocsátás bevételéből az adósságszolgálati költségek emelkedését jelenti - fejtegették a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szakértőinek megfogalmazása szerint mindemellett a kibocsátás "az utolsó szöget jelenti az IMF/EU-megállapodás koporsójában", pedig egy ilyen megállapodás elősegíthette volna a magyarországi gazdaságpolitikai döntéshozatal hitelességének erősítését.

A Capital Economics londoni elemzőinek értékelése szerint a dollárkötvény-kibocsátás sikere önmagában azt is jelezheti, hogy növekszik a magyar gazdaságba és a gazdaságpolitikába vetett bizalom. A cég közgazdászai közölték ugyanakkor: véleményük szerint a sikerrel végrehajtott kibocsátás inkább a globális kockázatvállalási hajlandóság általános erősödését tükrözi.

A Goldman Sachs (GS) pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői is azt emelték ki szerdai értékelésükben, hogy az új magyar dollárkötvény növelni fogja a közadósság-szolgálat átlagos költségét, mivel a piacról bevont forrás finanszírozza majd az olcsóbb IMF-hitel törlesztését. A GS londoni elemzői szerint emellett az alacsony magyar hitelminősítői besorolások, valamint a gazdaságpolitikával kapcsolatos "folyamatos bizonytalanságok" miatt a kibocsátás viszonylag drága volt, hozzávetőleg 45 bázisponttal haladva meg az ötéves magyar szuverén kötvény törlesztési kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) árazását, és 10 bázisponttal a tízéves magyar devizakötvény CDS-középárfolyamát.

A Goldman Sachs londoni közgazdászai is kiemelték szerdai értékelésükben azt a véleményüket, hogy a sikeres devizakötvény-kibocsátás után a magyar kormánynak most már "nem sok oka maradt" az IMF/EU-tárgyalások újrakezdésére, legalábbis addig, amíg van befektetői kereslet a hazai kibocsátású állampapírokra.

A közfinanszírozási helyzet azonban továbbra is érzékeny a külső finanszírozási kondíciókra, és ki van téve a tőkemenekítés kockázatának. Jóllehet Magyarország számára is kedvező a felzárkózó térségi gazdaságok adóssága iránti tartósan erős kereslet, ami lehetővé tette a magyar finanszírozási igények fedezését a piacról, ez azonban a nem rezidens befektetők magas és továbbra is növekvő tulajdonosi arányát eredményezte a hazai állampapírpiacon. Ez jelenleg nem jelent problémát, mindaddig, amíg a globális kamatok alacsonyak. A nagy gazdaságok monetáris politikájának normalizálási folyamata és a kötvényhozamok átárazása azonban nyomást gyakorolhat a magyar közfinanszírozásra - fejtegették szerdai elemzésükben a Goldman Sachs londoni közgazdászai.

A ház szerint ugyanakkor a sikeres dollárkötvény-kibocsátás kedvező a forint szempontjából, csökkenti ugyanis annak a kockázatát, hogy a kormány a forintkötvény-kibocsátások bevételeinek átváltásával gyakorlatilag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékát használja devizaadósság-törlesztésre.

A Goldman Sachs elemzői mindazonáltal közölték: a dollárkötvény-kibocsátás sem változtat azon a véleményükön, hogy a forintra hosszú távon gyengülési nyomás hat a magánszektor devizaalapú adósságainak törlesztései és a költségvetési fenntarthatóság továbbra is jelentős kockázatai miatt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!