A Fed tisztségviselői komolyan fontolóra vették, hogy büntetőjutalékot fizessenek azok a kötvényalap tulajdonosok, akik hirtelen szeretnék tőkéjüket kivonni valamelyik alapból - tudósít a Financial Times.

A Fed tisztségviselőinek egy része szerint ugyanis a kötvénybefektetési alapok egyre inkább árnyékbankokként működnek. A kockázatot az jelentheti, ha a befektetők esetleg tömegesen kezdenék el kivonni pénzüket az ilyen alapokból, amelyeknek ilyenkor rövid lejáratú fizetési kötelezettségük keletkezik úgy, hogy eközben a vagyonuk hosszabb lejáratú eszközökben fekszik. A probléma a Fednél a lap szerint egyelőre informálisan vetődött csak fel, hivatalos intézkedés nem történt az ügyben.

Nagyon sok tevékenység, amely a nyílt végű, vállalati kötvényekbe, vagy hiteltermékekbe fektető alapoknál zajlik rendkívüli módon emlékeztet a bankok működésére. Ez az árnyékbankok lényege is, a befektetőknek likvid követelést biztosítani, miközben az eszközök illikvid eszközökben fekszenek - mondta a lapnak Jeremy Stein, korábbi Fed kormányzó.

A kötvényalapok egyre nagyobb súlya az amerikai kötvénypiac több tényezőnek egyszerre köszönhető. A pénzügyi válság nyomán az amerikai bankokra vonatkozó szabályok szigorodtak, s a legtöbb bank házon belüli kötvénykereskedési tevékenységét, a sajátszámlás ügyletek nagyságrendjét lecsökkentette. A bankok kötvénybefektetéseinek értéke a válság előtti időszakhoz képest mintegy háromnegyedével csökkent a 2007-es 235 milliárd dollárról.

Eközben az amerikai kisbefektetők részéről összesen mintegy ezermilliárd dollárnyi tőke áramlott a kötvényalapokba. Ez a boom ugyan jól jött a kötvényportfóliók kezelőinek, azonban azzal fenyeget, hogy komoly piaci zavarokat okozhat a tőke hirtelen, koordinálatlan távozása ezekből az alapokból, ha megindul az amerikai hozamok emelkedése. A kilépési díjak bevezeteése egyrészt visszatartó erővel bírhat a befektetők számára az alapokból való tőkekivonás szempontjából, s időt adhat az alapkezelőknek, hogy tőkekivonás esetén értékesítsék kevésbé likvid portfólió elemeiket.

A díjak bevezetéséhez az amerikai értékpapír felügyelet, a SEC beleegyezése is szükséges, a lap szerint azonban annak vezetői elleneznének egy ilyen változtatást. A lépés természetesen heves ellenkezést váltana ki a befektetők részéről, azonban az iparág egyes képviselői szerint nem ördögtől való az ötlet. A világ egyik legnagyobb vagyonkezelő cége, a BlackRock szerint például szükséges lenne néhány alapnál a kilépési díjak bevezetésére, de ennek persze csak akkor lenne értelme, ha azokat nemzetközi szinten szabályozva, egységesen vezetnék be.

Miközben a szabályozó hatóságok azon aggódnak, mi történik ha megindul egy masszív korrekció az amerikai kötvénypiacon, addig a befektetők egy része pont arra készül, hogy ebből profitáljon. A BlueMountain Capital nevű amerikai alapkezelő cég például jelentős mennyiségű olyan alappal rendelkezik, amelyet készek eladni, ha a a heves korrekció első jeleit vélik felfedezni. Ha a hitelpiacokon olyan helyzet alakul ki, hogy az alapokból való tőkekiáramlás miatt masszív félreárazások alakulnának ki, készek vagyunk ügyfeleink érdekében ebből profitálni - mondta a cég munkatársa a lapnak.

A befektetők és a szabályozó hatóságok nagyjából egyformán látják, hogy mi lehet az oka egy ilyen piaci mozgásnak.

A BlueMountain szakértője szerint a válság után olyan helyzet alakult ki, hogy azok a kockázatok, amelyeket addig a bankrendszer viselt, egyszerűen áttevődtek a befektetési alapokhoz. A befektetési alapok nem működnek akkora tőkeáttétellel, mint ahogyan azt a bankok tették, így talán ha megindulna belőlük a tőke kiáramlása, az nem jelentene akkora rendszerszintű kockázatot. Azonban azzal, hogy a befektetőt a tőkéjüket akár egynapos határidővel is kivonhatják belőlük, nagyon olyanná váltak, mint egy hagyományos bank. Ez pedig ahhoz vezet, hogy ha pánik alakulna ki, annak eredménye is hasonló lehet, mint a bankoknál - tette hozzá.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!