Felfelé módosították a magyar gazdaság idei növekedésére adott előrejelzésüket az Erste Bank elemzői. A bank szakértői az eddigi 4 százalék helyett most már azt várják, hogy idén 4,3 százalékkal bővülhet a magyar GDP. A jó növekedési számok a lakossági fogyasztás felpörgésének a beruházásoknak lesz köszönhető. A növekvő belső fogyasztás várhatóan az import növekedéséhez vezet, ami negatívumot jelent.

Az infláció (ezt a legutóbbi adatok is alátámasztják) elérte a jegybank által kitűzött 3 százalékos értéket a nyáron - emlékeztetnek - s várhatóan jövőre tartósan is ezen a szinten, vagy szint felett maradhat 2019-ben. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank várhatóan nem változtat majd "galamb" hozzáállásán.

A forint az év első felében és a nyáron drasztikusan gyengült az euróhoz képest, s júliusban soha nem látott szintre süllyedt jegyzése. Ebben szerepet játszott a feltörekvő piaci kockázati prémiumok megugrása, a nagy jegybankok monetáris politikájának normalizálódása is. Eközben viszont az MNB nem hagyott fel az ultra -laza monetáris politikával, s ez ahhoz vezetett, hogy a forint volatilisebbé vált régiós társainál. Az Erste szerint nem is várható, hogy az MNB korábban kezdjen el szigorítani, minthogy az Európai Központi Bank saját szigorítási ciklusát megkezdené.

A magas külkereskedelmi mérleg és folyó fizetési mérleg többlet segített egyelőre abban, hogy a többi feltörekvő piacokon tapasztalt megrázkódtatásoknak túl nagy negatív hatásai legyenek. Azonban érdemes emlékezni arra, hogy a kereskedelmi mérleg többlete lefelé tartó trendbe került. A jó fizetési mérleg pozíció ellenére az, hogy az MNB egyelőre fenntartja laza hozzáállását azt eredményezi, hogy nem nagyon kell számítani jelentős forint felértékelődésre a jövőben.

A bank szakértői azt várják, hogy a forint euróval szembeni árfolyama a jövőben az új, 320-330 forint közötti sávban stabilizálódhat.

A fotó forrása: Shutterstock.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!