Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A NAPI Gazdaság cikke. Miután sem fontos makrogazdasági információk, sem egyéb piacmozgató (például nemzetközi politikai) hírek nem voltak a múlt héten, mind a forint, mind pedig az állampapírok piaca nyugodt, kiegyensúlyozott volt. Nem arról van szó persze, hogy az árak ne mozogtak volna, csupáncsak arról, hogy heves ármozgásokra nem került sor – azaz mintha helyükre kerültek volna a dolgok. Ami a forintot illeti, az árfolyam a 250–253 forint/eurós sávban mozgott, a hét elején inkább e sáv alján, a hét végén pedig jellemzően a tetején. Ebből kiindulva akár azt is mondhatjuk, gyengült a héten a forint. Ez persze korántsem egyértelmű folyamat, kisebb-nagyobb kilengéseket bőven találunk, azonban mindenképpen jelzés arra nézve, hogy – legalábbis átmenetileg – megszűnt a nagy volatilitás a piacon. Hasonlóképp viszonylag nyugodt képet mutat az állampapírpiac is. Ami az aukciókat illeti, a múlt hét a diszkont kincstárjegyek hete volt, ezek a papírok pedig – rövidebb futamidejük miatt – rendszerint jóval kiszámíthatóbban viselkednek, mint a kötvények. A három hónapos papír most 7,41 százalékos átlaghozam mellett forgott. Ez, ha minimális mértékben is (2 ponttal), de meghaladja a megelőző hetit. Ugyanakkor ha a jegybanki alapkamathoz viszonyítjuk, azt vehetjük észre, hogy azt szinte alig múlja alul, azaz koránt sincsenek vérmes remények a piacon a rendszeres kamatcsökkentés iránt. A féléves diszkontpapír 7,3 százalékos átlaghozama érezhetően alulmúlja ugyan a feleakkora hosszúságú társának szintjét, azonban ez sem jelez különösképpen meredek inverz hozamgörbét. Az egyéves papír is csak mérsékelten alacsonyabb, 7,25 százalékos átlaghozamot produkált, igaz, ehhez hozzá kell tenni, hogy a két rövidebb futamidővel ellentétben ez esetben mennyiségi emelés történt, nevezetesen 10 milliárd forint névértékben. Ez iránt a sorozat iránt volt egyébként a legnagyobb az érdeklődés, legalábbis ha a benyújtott ajánlatok volumenét nézzük: a felajánlott 35 milliárd névértéket tízmilliárddal toldotta meg a kibocsátó. A referenciahozamok mozgásában is szinte teljes nyugodtság látható: jellemzően néhány bázispontot változtak csupán a hozamok, alig néhány esetben érve el vagy haladva meg az ötpontos mértéket. Az effajta mozgásokat leginkább a véletlen számlájára szokás írni, különösen, ha ellentétes előjelűek a változások. Most azonban minden hozamváltozás emelkedést jelentett, így a napi értékek esetenként kumulálódtak is. Hozamemelkedésről van tehát szó, de korántsem olyan mértékűről, amely racionálisan bármiféle aggodalmat kiválthatna. Állóvíz van tehát vagy vihar előtti csend? Ezt természetesen nem lehet tudni. Az persze bizonyos, hogy valamely kedvező vagy kedvezőtlen hír bármikor képes kibillenteni nyugalmából a piacot, legyen szó akár belföldi, akár külföldi dologról. A mostani helyzetben tehát legkevésbé bocsátkozhatunk jóslásokba: a folyamatok elindulhatnak kedvező és kedvezőtlen irányba egyaránt, de akár a mostani stabilitás előnyeit és élvezhetik tartósan a piaci szereplők. Lehet persze találgatni a hogyan tovább kérdését, esetleg annyi fogódzó adódhat, hogy az euró forintban kifejezett árfolyamának jelenlegi szintje mellett a forinterősödésnek különösebben tágabb tere nincs, ami pedig az állampapírokat illeti, érdemi hozamcsökkenés legfeljebb akkor várható, ha a piac elkezd hinni abban, hogy ha kis lépésekben is, de több egymást követő kamatcsökkentés történik. Erre utaló jelek egyelőre nincsenek. Érdemes figyelni a nemzetközi tendenciákra is, különösen arra, hogy a jelzálogpiaci problémák még mindig fennállnak, ami ugyancsak kedvezőtlen következményekkel járhat. Összességében tehát, ha elmozdulás történik, a gyengülés, illetőleg hozamemelkedés irányába nagyobb valószínűséget feltételezhetünk. Erősíti ezt az a körülmény is, hogy a lassan, de határozottan egy irányba mutató mozgások is forintgyengülést és hozamemelkedést jeleznek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!