Haldoklik az árfolyamzuhanásra játszó iparág

Egyre több Ázsiában működő hedge-fund kényszerül felhagyni a részvények shortolásával, s áttérni a vedd meg és tartsd stratégiára.
NAPI, 2012. június 26. kedd, 11:45

A befektetők egyre nagyobb mértékben kezdenek elfordulni az ázsiai, vételi és eladási pozíciókat is felvállalni képes hedge fundoktól, s helyette inkább a kizárólag vételi pozíciókban gondolkodó hedge fundokat, illetve hagyományos befektetési alapokat kezdték el előnyben részesíteni - írj a Reuters.

A jelenség oka vélhetően az, hogy az elmúlt években a kevert stratégiákat alkalmazó hedge fundok nem tudtak igazán látványos hozamokat produkálni, ugyanakkor az általuk alkalmazott díjak sokszor többszörösére rúgnak egy hagyományos alap kezelője által felszámított díjaknak. A magasabb költségek nem csak az alapok kezelői által elvárt magasabb díjazásnak köszönhetőek, hanem annak is, hogy a különböző ázsiai tőzsdéken és országokban igen eltérő szabályozás vonatkozik a részvények shortolására, másrészt maga a shortolás is sokszor igen költséges lehet a felszámított részvénykölcsönzési díjak miatt.

A folyamat érzékenyen érintheti a 124 milliárd dolláros ázsiai hedge fund iparágat kiszolgáló befektetési bankok bevételeit is. Az ázsiai hedge fundokban parkoló tőke jelenleg mintegy 40 százaléka van olyan alapokban, amelyek stratégiájukból adódóan vételi és eladási pozíciókat is nyithatnak. A részvények shortolása ugyan sokszor kifizetődő lehet, azonban a rosszkor, rossz helyen nyitott pozíciók fájdalmas veszteségeket is okozhatnak az áresésre játszó alapoknak, s pont ezért kevés alap vállal be teljes mellszélességgel, nagy tétben ilyen pozíciókat, s akik ezt megtették, azokat sokszor kényszerítettek rossz helyen történő zárásokra az elmúlt egy év meglehetősen hektikus árfolyammozgásai.

Az ázsiai alap piacon a válság előtt természetesen a kizárólag vételi pozíciókat felvevő befektetési konstrukciók örvendtek hatalmas népszerűségnek, azonban a krízis hatására bekövetkezett hatalmas áresések nyomán ez a preferencia elmúlt. Sokan úgy vélték, hogy a megoldást számukra az eladási pozíciókat is felvállaló alapok választása lehet.

A vételi és eladási pozíciót is felvevő alapok tipikusan 2 százalékos kezelési költséget számolnak fel a térségben éves szinten a kezelt tőke után, míg a hagyományos, csak vételi pozíciókban gondolkodó alapok jóval kevesebbet. S mivel a várt hozamokat a vegyes stratégia nem hozta meg a befektetők számára, ezért sokakban felmerült a kérdés, vajon megéri-e a magasabb díjazást kifizetni az egyébként nem túl kiemelkedő hozamokért. A másik ok, amiért a befektetők elkezdték bizalmatlanul kezelni ezeket az alapokat az, hogy többségük valójában nem is vételi és eladási pozíciókban gondolkodó aktív alap volt, hanem kizárólag vételi pozíciókat nyitó. Az iparágat elemző Eurokahedge felmérése szerint az ázsiai long-short stratégiát hirdető hedge-fundok 70 százaléka valójában csak vételi pozíciókat nyitó alap volt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK