Hamarosan jön a hazai nagyok gyorsjelentése

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A jövő héten kezdődő magyar gyorsjelentési szezon előtt nem számítanak komoly meglepetésre a szakemberek, apróságokra azonban érdemes figyelni. A Mol esetében több ilyet is nevesített Török Bálint, a Buda-Cash brókerház elemzője, aki szerint például könnyen megjelenhet az idei első negyedéves számokban a rezsicsökkentés. Mivel a földgáz átvételi árához van kapcsolva az értékesítési ár, ezért itt nagyon kell majd figyelni az állam által kidolgozott szabályozásra, hiszen a Mol gázkereskedelmét akár tetemes veszteség is érheti.

Török szerint ez a fő oka annak, hogy az utóbbi időben alulteljesített a Mol. Korábban az is szóba került, hogy a Moltól is visszaveszik a stratégiai gáztárolókat, amelyek fejlesztése két éve zárult le. Ez egy több tíz milliárdos beruházás volt, ráadásul földgázzal is feltöltötték a tározókat, ezért ha lesz állami kivásárlás, nagyon érdekes, hogy milyen áron. Török Bálint arra számít, hogy adott esetben jóval a piaci ár alatt próbálja megszerezni az állam, ráadásul a gáz midstream egy jövedelmező üzlet, szép bevételektől is eleshet a cég.

Napi Gazdaság, Katona Vanda

A Mol gyorsjelentésére semleges várakozásokkal tekint Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvényelemzője. Mint mondja, az iparági környezet a finomítói szegmensben a negyedik negyedévben nem volt olyan, aminek alapján különösebb pozitív meglepetésre lehetne számítani, a kitermelési oldalon pedig a kiesett kapacitásokat továbbra sem sikerült pótolni.

A Magyar Telekom esetében viszont fel lehet hívni a figyelmet pár érdekességre, például arra, hogy a menedzsment által megfogalmazott tavalyi árbevétel- és EBITDA-várakozások időarányosan jobban teljesültek az első háromnegyed évben, így izgalmas lehet, hogy mit hozott a negyedik negyedév. Ez azért is érdekes, mert most szinte mindenki, de különösen az intézményi befektetők az osztalékpolitikára vonatkozó kommentekre fognak figyelni. Ha erről elejt valamit a cégvezetés, az könnyen megmozgathatja az árfolyamot − véli Pintér. Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője is azt várja a távközlési óriás februári közgyűlésétől, hogy tisztázza a következő évre vonatkozó osztalékpolitikáját. Ez esetben végre eltűnne a cég értékelését sújtó nagyfokú bizonytalanság. A Raiffeisen hivatalosan továbbra is papíronként 50 forintos kifizetést vár, ám mint Blahó ehhez hozzátette, szerinte a piac nem lenne nagyon meglepődve egy akár 40 forintra módosított osztalékszint esetén sem, hiszen a mostani árfolyamon ez is biztosítja az elvárt 10 százalékos hozamot. Blahó szerint elég jó hír lenne, ha tartaná az 50 forintot a Telekom, aminek köszönhetően akár egy február végi kisebb osztalékrally is kibontakozhat a papírban. Jelentős negatív árfolyam-reakcióra abban az esetben számít az elemző, ha 20 százalékot meghaladó mértékben csökkentené az osztalékszintet a vállalat. Legvalószínűbb forgatókönyv a szakember szerint, hogy az MTelekom az elmúlt évre változatlanul hagyja az osztalékhányadot, ám a közgyűlésen jelezni fogja a menedzsment, hogy idén viszont csökkentés lesz. Másik érdekes történet Blahó szerint a Richter, amely ha a jövő héten jó eredményeket tudna közzétenni, az pozitív lökést adna a papírnak − ebben az esetben akár a 40 ezres célár sem lenne irreális.

A politikához kapcsolható kockázatokat lát az OTP eredményképességében Réczey Zoltán, a Buda-Cash részvényelemzője. Szerinte most több dolog is, például az MNB-elnök személye fogja elsősorban meghatározni a hazai piac megítélését, amire különösen érzékeny az OTP árfolyama. Bár a bank továbbra is 30-40 százalékos diszkonton forog a régiós szektortársakhoz képest, az utóbbi időkben tapasztalt emelkedés kifulladt, nem látni további terét a menetnek. Különösen nagy kockázatot jelent, hogy a bankadó és a tranzakciós illeték is tartós teherré vált, ráadásul ezek mértékét bármikor növelheti a kormány, ha a költségvetésben hirtelen bevételt kellene előteremtenie.

Ha rendkívüli dolog nem érné a működési környezetet, és az elvonások mértéke sem nőne, akkor a bank eredménytermelő képessége javulna. Elsősorban a hitelportfólió minőségének lassú stabilizációja áll emögött, aminek eredményeként folyamatosan apadnak a kockázati költségek. A külföldi környezet is fontos, az elemző főleg Ukrajnára figyel, ahol az orosz áruhitelezési modell lehet a jövőben a profit driver, bár itt kockázatok is vannak, ilyen például, hogy várható a hrivnya jelentősebb leértékelése, ami az ottani devizahiteleseket érintheti kellemetlenül.