Egyre terjed a csalódottság a befektetők körében a friss tőzsdei bevezetésekkel kapcsolatban - írja összefoglaló cikkében a WirtschaftsWoche című német gazdasági hetilap. Az utóbbi időben tőzsdére bevezetett részvények közül nagyon sok kibocsátási ára alatt forog, s idén eddig már több, mint egy tucat tőzsdei bevezetést mondtak le, mivel a részvényeladók árelvárásai nem találkoztak a befektetők igényeivel.

A rossz szereplésben több tényező egyszerre játszhatott szerepet. Egyrészt a tőzsdéken az idei év meglehetősen hektikusan indult, az elmúlt években megszokotthoz képest sokkal többször kellett a befektetőknek áreséseket átélniük, s ráadásul az, hogy a kibocsátások után több részvény is rosszul szerepelt, negatív visszacsatolást eredményezett, az IPO-k (első nyilvános kibocsátás) piaca sokkal szelektívebbé vált -magyarázta a fejleményeket Christoph Stanger, a Goldman Sachs szakértője a lapnak.

Legutóbb a tudományos publikációkkal foglalkozó Springer Nature mondta le IPO-ját, de sikertelen volt a svájci, repülőgépek földi kiszolgálásával foglalkozó Swissport és az amszterdami bevezetést tervező Gategroup is, akárcsak a Varo Energy nevű vállalat.

A Springer kibocsátásán dolgozó egyik befektetési bankár elmondása szerint az új részvények piaca egyszerűen telítetté vált. Elképesztően sok cég készül a tőzsdére lépni, s így a befektetőknek hatalmas választékból van lehetőségük szelektálni. Így finnyásabbá is váltak, hogy melyik új részvényt hajlandóak megvásárolni és milyen áron. Olyan mértékű diszkontot várnak el a részvénykibocsátások során, amire az eladók nincsenek felkészülve.

A Reuters adatai szerint idén eddig

Igaz, ezek nem sok örömet okoztak összességében a vásárlóknak. A frissen bevezetett részvények eddig átlagosan mindössze 2 százalékos árfolyamnyereséget tudnak felmutatni, ami nagyon gyér szám a tavalyi 20 százalékos átlagos profithoz képest.

A Goldman Sachs szakértője szerint ugyanakkor a piac még mindig nyitott a jó minőségű cégek részvényei felé, ezt jól mutatja a Siemens leányvállalata, az idén tőzsdére bevezetett Healthineers példája. Az idei eddigi legnagyobb kibocsátás során 4,2 milliárd euró értékben keltek el a cég részvényei, s ezek most mintegy 18 százalékkal kibocsátási áruk felett forognak a tőzsdén.

Vannak jó és rossz példák is

De sajnos bőven akadnak ellenpéldák is. A frankfurti tőzsde Prime Standard piacára bevezetett hat másik részvény esetében csalódottak lehetnek a befektetők és a kibocsátók is. A Deutsche Bank például leányvállalata, a DWS kibocsátása során csak a tervezettnél kisebb összeget, 1,3 milliárd eurót tudott begyűjteni. A részvény ráadásul a bevezetését követő egy hónap során közel 10 százalékkal esett, s azóta ugyan némileg magához tért, azonban így is kibocsátási ára alatt forog.

A lap szerint ugyan jól járt, aki az Nfon nevű felhőalapú telefonszolgáltatásokat nyújtó cég részvényeiből vásárolt - múlt pénteken 10,5 százalékkal ugrott a részvények ára a bevezetést követően - azonban ez leginkább az ésszerű árazásnak volt köszönhető. A kibocsátás során ugyanis az eladók közel negyedével mérsékelték a kibocsátási árat, e nélkül viszont a szervező befektetési bankárok szerint kudarcot vallott volna az IPO.

A meglehetősen döcögős indulás ellenére a szakértők elég erős évet várnak a német IPO piacon. A DWS és a Healthiners kibocsátás miatt volumenét tekintve jól indult az év és még hátra van a Knorr-Bremse milliárdos kibocsátása. Az Ernst&Young idén még 13-18 IPO-t vár Németországban, s ez azt jelentené, hogy ennél több tőzsdére lépő céget utoljára 2007-ben, a válság kirobbanása előtt láttak a német befektetők. Akkor 44 új cég érkezett a német tőzsdékre.

Martin Steinbach, az EY szakértője szerint a befektetőkön még mindig nagy a vásárlási nyomás az alacsony kamatok miatt. Így a nem túl kedvező idei fejleményeket nem kell baljós előjelnek tekinteni, úgy véli, az ilyen típusú bevezetéseket először egy év elteltével érdemes megvizsgálni, beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket.