Hová tette a pénzét a magyar?

A nyilvános alapok sikere azonban mindenkép bíztató: 22,7 milliárd forintnyi megtakarítás érkezett az elmúlt hónapban ebbe a csoportba. A legtöbb pénzt, 17 milliárd forintot a pénzpiaci alapokban helyezték el, ezen belül is egyértelműen a hazai, forintos alapokat preferálták - az eurós likviditási alapoknál még nettó kiáramlást is láthattunk. A beáramló tőke mellett több mint öt milliárddal hizlalta a vagyont a befektetéseken elért hozam is - az ilyen típusú alapokban összességében már több mint 1300 milliárd forintnyi vagyon gyarapodik. Kedveltek voltak a kötvényalapok is, igaz ezek teljesítménye a hozamesés következtében nem volt lenyűgöző, a vagyont szinte csak a friss befektetések hizlalták a hozam alig pár száz milliós volt.

A részvényalapoknál 7,2 milliárdos tőkekivonást láthattunk. A hozamok ugyanakkor ellensúlyozni tudták a tőkekivonást és összességében 0,85 százalékos, valamivel két milliárd forintot meghaladó emelkedést tapasztalhattunk a vagyonban.

A tőkevédett alapok szeptemberben nem tudtak friss tőkét vonzani, ám a 700 milliós tőkekiáramlást ellensúlyozni tudta a befektetésen elért profit, így a vagyon 0,4 százalékkal hízhatott.

Az abszolút hozamú alapok továbbra is vonzóak a befektetők számára, hiszen közel 5,4 milliárd forintnyi friss tőke érkezett. Ennek az alapkategóriának a növekvő népszerűségét jelzi, hogy nem egy rövid fellángolást, hanem már hosszabb ideje tartó folyamatos, az átlagot meghaladó vagyonnövekedést láthatunk. A kategória vagyongyarapodása a hónapban 2,6 százalékos volt.

A kisebb kategóriákat illetően a vegyes alapok kiugróan jól teljesítettek. A 7,3 milliárd forintos tőkebeáramlás és a hozamok együttesen 7,6 százalékkal 121 milliárdra növelték a vagyont. Az árupiaci alapok esetében kisebb visszaváltásokat láthattunk, amit a hozamok nem tudtak ellensúlyozni, így 1,53 százalékos eszközcsökkenést könyvelhettünk el a hónap végére.