Míg a kormány a mai napig tagadja, hogy hazánk rosszul járt volna a kötvényüzlettel. Személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, de a kormánypártok több prominens tagja is úgy nyilatkozott korábban, hogy hazánk csak nyert a letelepedési programmal. A valóság a lap szerint azonban mást mutat.

Demeter Márta független országgyűlési képviselő csütörtökön kapta kézhez a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) válaszát közérdekűadat-igénylésére. A hivatalos, azaz a kormányzati szerv által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy a kötvényprogram indulása óta a magyar adófizetőket 1,2 milliárd forintos kár érte. Ebben nincsenek benne az idei adatok.

A lap számítása szerint az állam akár 13 milliárd forinttal is több kamatot fizetett, mintha a szokásos piaci finanszírozást választotta volna. A költségvetés azért vesztett a programon, mert túl magas a letelepedési állampapírok után fizetett hozam, amit úgy határoztak meg, hogy  a hasonlóan ötéves futamidejű, szintén euróban kibocsátott magyar állampapírok másodpiaci forgalmazása után fizetendő kamat mínusz 1,5 százalék, de legalább 2 százalék.

A letelepedésikötvény-program 2013 júniusában indult el, amelyen a Magyar Nemzet szerint egészen 2015-ig valóban nyert a magyar állam. Azonban ekkor az európai állampapírok hozamai drasztikusan csökkentek, ennek megfelelően a magyar piaci kamatok is visszaestek, az ötéves hazai állampapírok esetében ez 1,35 százalékra zuhant. A letelepedési kötvények esetében azonban életbe lépett a 2 százalékos törvényi küszöb, amely alá nem csökkenhet a hozamszint.

A Magyar Nemzet szerint, ha a kormánypártok 2014 decemberében, amikor a piaci kamatok a 2 százalékos limit alá buktak, módosítottak volna a jogszabályon, akkor 24 milliárd forintos költségvetési pazarlást állíthattak volna meg.

A lap továbbá emlékeztet, hogy a letelepedési kötvényeket csak az a nyolc cég jegyezhette le, amelyek engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. Mivel csak ezek a közvetítő vállalkozások vehették meg az állampapírokat, így náluk landoltak a kötvények után fizetett kamatok is. Ezek egy kivételével olyan adóparadicsomnak számító országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Szingapúr vagy éppen Liechtenstein.

A Fidesz-közeli offshore cégek a kötvények után járó kamatok mellett jelentős szolgáltatási díjat is kértek az ügyintézésért, így a lap számításai szerint eddig 113 milliárd forintnyi bevételre tettek szert, a folyamatban lévő ügyekkel együtt pedig a bevételük elérheti a 157 milliárd forintot.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!