Egyetlen hét alatt 529 milliárd forintnyi ötéves Magyar Állampapír Pluszt (máp plusz) jegyzett a lakosság - ezzel büszkélkedett Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek. A kamatadó-mentes szuperkötvény ezzel minden rekordot megdöntött, egyetlen lakossági papírból sem fogyott még el ennyi ilyen rövid idő alatt.

100 milliárdot akartak

Eredetileg ennél jóval kevesebbet, csupán 100 milliárd forintnyit hirdetett meg az állam a máp pluszból. Hogy túljegyzés lesz, az nem volt meglepetés, hiszen a lakosság már évek óta készült a bevásárlásra. Az Egyéves Magyar Állampapír (1máp) jegyzése visszaesett, több más állampapír forgalmazása pedig megszűnt. Emellett valószínűleg voltak olyan befektetők, akik a korábban vásárolt, kevesebb kamatot fizető állampapírjaikat lecserélték az új szuperkötvényre.

A lakossági állampapírok állománya azonban így is nőtt, hiszen Varga Mihály közlése szerint elérte a 8060 milliárd forintot, holott március végén még csak 7636,6 forint volt a volumen. A pénzügyminiszter szerint az új állampapír nemcsak a magyar emberek számára előnyös, hanem Magyarország stabilitását is erősíti.

Drága mulatság

Lehetséges persze, hogy a stabilitás szempontjából jobb, ha hazai kisbefektetők finanszírozzák az államadósságot, a máp plusz viszont nagyon drága az intézményi finanszírozáshoz képest. Csak a múlt héten eladott állampapír-mennyiség kamatterhe öt év alatt 144,7 milliárd forint lesz, emellett a bankok, a brókercégek és a kincstár forgalmazói jutalékot is kapnak, ennek a mértéke alapesetben 30 bázispont, ezzel kalkulálva a múlt heti 529 milliárd forintos mennyiség már több mint 146 milliárd forintjába kerül az államnak.

Az első héten eladott máp plusz kamatterhe csaknem 145 milliárd forint a következő öt évben, csaknem 100 milliárddal több, mint egy sima ötéves kötvényé.

Összehasonlításképpen a múlt héten az ötéves államkötvény-aukción 1,73 százalékos átlaghozam alakult ki. Az intézmények is nagyon vásárolták volna az állampapírt, három és félszeresen jegyezték túl a meghirdetett 25 milliárd forintos mennyiséget, de az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) velük szőrösszívű volt, csupán 33,5 milliárdnyit fogadott el a 85 milliárd forintot meghaladó ajánlatból. Mindenesetre 1,73 százalékos átlaghozammal számolva, ha intézményi papírból adtak volna el 529 milliárd forintnyit a múlt héten, az öt év alatt 47,37 milliárd forintnyi kamatterhet jelentene, vagyis csaknem 100 milliárd forintot spórolhatna így az állam.

Ez másképp számolva azt jelenti, hogy a múlt héten eladott lakossági szuperkötvény minden egyes állampolgárnak 10 ezer forintjába kerül majd, de itt nem áll meg a számla, hiszen ezen a héten is meghirdettek 100 milliárd forintnyit a papírból, és a következő hetekben is folytatódik majd az értékesítése.

A kamattámogatáson visszajön

A lakosságnak nyújtott gáláns kamatok és az intézmények vásárlói igényének ki nem elégítése miatt egyre nagyobbra nyílhat a rés az intézményi és a lakossági állampapírok kamata között. Az ötéves kötvények háromhavi aukciós átlaghozama már csupán 2,1 százalékos, a legutóbbi két aukció alapján azonban ez jó eséllyel csökkenni fog.

Ezt a referenciahozamot használja az állam számos kamattámogatott hitel alapjául, vagyis ha alacsony a hozamszint, az állam kevesebb pénzt fizet a bankoknak is. Ez jól jöhet, ha július elsejétől beindul a babaváró hitelprogram, vagy tömegesen elkezdik felvenni a családok használt lakásra is a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) mellé igényelhető kedvezményes kamatozású lakáshitelt. Utóbbinál a kamattámogatás az aukciós állampapírhozam 130 százaléka, vagyis minden egymillió forintnyi támogatott hitel után most 27,3 ezer forintot fizet ki évente az állam.

Az asszonyhiteleseknek is jó

Ha tovább csökken a kamatszint, az állam költségei is lejjebb mennek: ha marad a múlt heti aukciós hozamszint, akkor 22,5 ezer forint alá megy az egymillió forintonkénti költség, vagyis csaknem 18 százalékkal csökkenhetnek az állam költségei. A babaváró támogatás állami költségei is mérséklődnek. Ezek után az állam az aukciós átlaghozam 130 százalékát plusz két százalékot fizet a hitelintézeteknek. Vagyis egymillió forintonként 47,3 ezer forintot 2,1 százalékos átlaghozam mellett, ez körülbelül 10 százalékkal csökkenhet, ha 1,73 százalékon ragad a kamat.

Összességében véve azért nem jár jól az állam így sem. A jövő évi költségvetésbe 20,154 milliárd forintot terveztek be a babaváró támogatás kamattámogatására és 11,2 milliárdot a kamattámogatott hitelek kiterjesztésére. Ha a jelenlegi referenciakamat a múlt heti kamatszintre csökken, akkor ez alapján nagyjából 4 milliárd forintot spórolhatna meg, ami aprópénz ahhoz képest, amivel a máp plusz többe kerül az intézményi papíroknál.

A kamatcsökkenéssel viszont azok a családok is jól járnak, akik úgy veszik fel a babaváró hitelt, hogy nem születik gyerekük. A büntetőkamat, amivel vissza kell fizetni a hitelt már most is csupán 7,73 százalék körül van, de ha 1,7-1,75 százalék körül maradnak az ötéves állampapírhozamok, akkor 7,5 százalék alá süllyedhet a büntetőkamat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!