A jelek szerint mostanra egy befektetői csoport maradt talpon a nemzetközi tőkepiacokon, aki hisz az arany értékmegőrző szerepében, s ezek a jegybankok. Na nem a "nagyokra" kell gondolni, mint a Fed, a Bank of Japan vagy a Bank of England, hanem az orosz, a török, a kazah és legújabban a lengyel központi bankra. A Macquire nevű befektetési cég elemzése szerint idén eddig a különböző jegybankok voltak a nemesfém legnagyobb vásárlói a globális aranypiacon.

Összesen 264 tonna aranyat vásároltak fel a központi bankok az év eddig eltelt időszakban, ami az elmúlt hat évben a legnagyobb mennyiség - írja a Financial Times. A lengyel jegybank beszállása az aranyvásárlásba azért is érdekes, mivel ők 1998 óta nem vettek a nemesfémből. Az elemzés az IMF adataira hivatkozva azt állítja, hogy a lengyelek júliusban két, augusztusban további hét tonna aranyat vásároltak. Ha ezt hivatalosan is megerősítik, akkor ebben az évszázadban ez lesz az első példa arra, hogy egy európai uniós ország központi bankja aranyat vásárol fedezeti célokból.

Mi ez az új aranyláz?

Az elemzés is csak tippel arra vonatkozóan, hogy mi ez a hirtelen jött aranyvásárlási láz az érintett jegybankok részéről.

Természetesen az arany egy jegybanknál tartalékeszközt jelent, s ennek vásárlásával diverzifikálni lehet a tartalékokat, s tekintve, hogy dollárban számított árfolyama régen volt ilyen olcsó, most jó alkalom nyílik a vételekre.

Az arany árfolyama idén igencsak szenvedett, év eleje óta mintegy 10 százalékot esett értéke dollárban számolva. Ennek oka, hogy a nagyobb gazdasági növekedésre reagálva az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyre inkább szorít a gyeplőn, s emeli a kamatokat - legutóbb a héten szigorított negyed százalékkal. A mostani várakozások szerint az ECB is követni fogja példáját, legkorábban a jövő év második felében. Emelkedő kamatok mellett emelkednek az amerikai kötvényhozamok is, ez azt jelenti, hogy relatíve egyre drágábbá válik befektetési célból aranyat tartani. Annak ugyanis költségei vannak, kamatokat viszont nem fizet, mint egy jó államkötvény.

Beindult az infláció

Ráadásul a kamatemelkedés azért tud megvalósulni, mivel hosszú évek lanyha számai után az infláció is kezd magára találni az Egyesült Államokban és Európában is. Ez akár még élénkíthetné is az arany iránti keresletet. A 2008-as válság után kibontakozó aranyláz alapja ugyanis az volt, hogy a jegybankok által beindított bankóprés miatt elszabadul majd az infláció, elértéktelenedik a pénz és az arany jó értékmegőrző lehet. Nos hiperinfláció egyelőre nem lett, az aranylufi viszont unciánként 1900 dollár feletti ártartományban kipukkadt, s a nemesfém árfolyama azóta sem tud magára találni. Az akkori elméletek azonban nem a mostani, egyelőre kordában tartott lanyha inflációtól, hanem kontrollálatlan hiperinflációtól tartottak.

Kép:

Régen utálták ennyire, mint most

Mindezek ellenére van azonban egy biztató jel, ami arra utal, hogy talán mégsem annyira rossz ötlet beszállni a nemesfémbe vételi pozíciókkal. Ez pedig az, hogy nagyon régen utálták ennyien az aranyat, mint befektetési eszközt, mint most. A Bank of America Merrill Lynch legutóbbi alapkezelői felmérésében összesen 244, együttesen 724 milliárd dollár befektetéséért felelős szakértőt kérdeznek meg, hogy alulértékeltnek tartja-e a nemesfémet. Összesen nettó 17 százalék válaszolta azt, hogy nem (azaz 17 százalékponttal kevesebben többen mondták, hogy nem, mint akik igent válaszoltak). Ez annyira alacsony érték, amire 17 éve nem volt példa. Összehasonlításként, amikor 2011-ben 1900 dollár felett járt az arany unciánkénti ára, akkor ugyanebben a felmérésben nettó 40 százalék még alulértékeltnek is tartotta az aranyat.

Egy ilyen helyzetben a kontrariánus befektető, aki a szélsőséges piaci véleményekkel szeret szembe menni, már el is gondolkodhat a bevásárláson. Amikor közel ennyien utálták az aranyat az elmúlt években, akkor néhány hónapos emelkedés jött jellemzően az árfolyamban, de 2008 végén is ennyire kerülendőnek tartották a nemesfémet a befektetők, akkor kevesebb mint három év alatt duplázódott az árfolyama.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!