- Tavaly ősz óta, amikor az MNB megvásárolta a BÉT többségét az osztrák CEESEG AG-től, a KELER Zrt. tulajdonosi struktúrája lényegesen leegyszerűsödött. Érzékelhető-e bármilyen változás a tulajdonosok részéről a KELER-rel szemben megfogalmazott elvárásokban?

- A KELER Csoport közvetlen tulajdonosi struktúrájában nem történt változás, de nyilván, a BÉT tulajdonosi körében bekövetkezett jelentős átalakulások nem hagyták érintetlenül a KELER Csoport irányítását sem. Az év elején változott a KELER és a KELER KSZF Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának összetétele. A KELER Csoport mindennapi működését, a stratégiáját, célkitűzéseit illetően azonban nincsenek jelentős hangsúlyeltolódások. Korábban is a két tulajdonosunk határozta meg a stratégiai irányokat és a mindennapok szintjén is mindig szoros szakmai kapcsolat állt fenn a Magyar Nemzeti Bankkal és a Budapesti Értéktőzsdével. A célunk ugyanis közös: egy valóban erős és likvid, a befektetők és a kibocsátók számára is vonzó tőkepiacot működtetni Magyarországon.

Változás az elvárások terén sem tapasztalható - a tulajdonosok egy Magyarországon és a régióban egyaránt jelentős pozíciókat építő, eredményes és biztonságos háttér-infrastruktúraként működő KELER Csoportot szeretnének, és ez az elvárás egybevág az önmagunk elé állított célokkal is.



- Az MNB tervei szerint komoly lépéseket kíván tenni a hazai tőkepiac fejlesztése érdekében. Milyen szerep jut ebben a folyamatban a KELER Csoportnak?

- A KELER számára mindig is a hazai piacok lesznek a legfontosabbak. Én személy szerint a modernkori tőkepiac hazai fejlődését, lehetőségeit tekintve most látom a legnagyobb esélyt arra, hogy minden érintett kormányzati, szabályozói és piaci szereplő együttműködésével elősegítsük a piac intenzív fejlesztését. A KELER részéről éppen ezért üdvözöljük a tőzsdestratégiában megfogalmazottakat, és teszünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy együttműködve a többi érintettel sikerüljön vitalizálni a kereskedési platformot. Ez részben saját önös érdekünk is, hiszen minél erősebb és aktívabb a magyar tőzsde, annál több tranzakció zajlik majd a parketten, ami végső soron a vállalatcsoport bevételein is meglátszik majd.

A hazai tőzsde növekedésére - párhuzamosan az egyre hangsúlyosabb nemzetközi szerepvállalásunkkal - mi már évek óta készülünk: olyan informatikai, működési fejlesztéseket indítottunk és vittünk végbe az elmúlt években, amelyek európai szinten is jelentősek. Ezek a fejlesztések most hatékonyan támogatják majd a magyar tőkepiac fejlődését.

- Tavaly ismét sikeres évet zárt a KELER Csoport.

- Valóban, a tervezettnél magasabb összbevétellel, eredményesen és sikeresen zárta a 2015-ös évet a Keler Csoport mindkét tagja. A KELER Központi Értéktár Zrt., illetve a KELER KSZF Zrt. is túlteljesítette a terveket, ami egy fontos siker, hiszen bizonyítja, hogy a stratégiánk megfogalmazásánál jó irányokat jelöltünk ki, és a megvalósítás során is jó úton járunk. A hazai szervezett piacokon stabilak a pozícióink, és a külföldi terjeszkedés is terveink szerint halad. Az elmúlt évben is a napi biztonságos működés prioritása mellett folyamatosan a szolgáltatási portfóliónk bővítésén dolgoztunk, gyakorlatilag egy új üzletágat építettünk fel a piaci szereplők számára előírt európai szintű, napi kötelező jelentések támogatásával, és elindultunk új tőke és energiapiacok kiszolgálása irányába. Ezt a folyamatot szeretnénk tartani idén is.

A korábbi nyilatkozatok alapján idén is sikeres évre számítanak, mi van jelenleg a csoport figyelmének központjában?
Több projektet is futtatunk. Az értéktári működésünk szempontjából a legfontosabb a KELER felkészítése az Európai Központi Bank által szervezett és működtetett T2S platformra való jövő februári csatlakozásunkra. Ennek előfeltétele az értéktári rendszer-csere projektünk ez évi lezárása. A Tata Consulting Services (TCS) által szállított BaNCS rendszer gyakorlatilag a KELER elmúlt két évtizedben fejlesztett teljes értéktári infrastruktúráját lecseréli egyetlen integrált, modern rendszerre. Ez a két projekt adja a hátterét a KELER regionális stratégiájának, amelyet a következő években kell majd "kibontanunk".

Természetesen a megaprojektek mellett más fontos fejlesztéseken is dolgozunk. Itt van például a WARP - az elektronikus platform, amely lefedi a befektetési jegy forgalmazás teljes folyamatát, összeköti a forgalmazásban érintett szereplőket -, amelynek a tavalyi volt az első teljes működési éve. Ezt a platformot szeretnénk továbbfejleszteni, egyre inkább az ügyfelek észrevételei alapján formálni. Ez egy közös gondolkodás, amelynek során partnereinkkel közösen alakítjuk a rendszert. A következő nagy lépések egyike lehet a WARP hozzákapcsolása nagy nyugat-európai forgalmazási rendszerekhez, ami a külföldi piacok befektetői számára is közvetlenül elérhetővé teheti a hazai befektetési alapokat, tovább növelve ezzel az alapokban lévő hazai részvények és állampapírok iránti keresletet.

A KELER KSZF a tavalyi előkészítést követően az év elején a szerb energiatőzsde klíringpartnere lett, annak központi elszámolóházán, a németországi European Commodity Clearing AG-n (ECC) keresztül. Eközben a vállalat sikeresen lépett be a nyugat-európai energiapiacokra is, ahol az APX és a Belpex áramtőzsdéken kereskedő belga, holland, brit és ír társaságok klíringbanki szolgáltatója lett áprilistól. 2016-ban további fontos bejelentésekre készülünk a KSZF régiós fejlesztéseit illetően.

- Évek óta zajlik a T2S rendszerhez történő csatlakozáshoz szükséges fejlesztések a vállalaton belül, a legutóbbi hírek szerint jövő februárban csatlakozik a KELER Zrt. a rendszerhez. Tartják a tervezett időpontot?

- Az EKB T2S projektje immár egy évtizede indult és tavaly nyáron csatlakoztak az első értéktárak a rendszerhez. A projekt célja, hogy az Európán belüli értékpapírmozgásokat egyszerűbbé, biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye. Az értéktárak hullámokban csatlakoznak a rendszerhez, a KELER - és ezen keresztül az egész magyar értékpapírpiac - 2017 februárjában teszi ezt meg. A KELER középtávú stratégiája kiemelt fontosságú elemének tekinti a T2S rendszerhez való csatlakozást. Mi ebben lehetőséget látunk arra, hogy régiós szereplővé fejlesszük a KELER-t és erre a lehetőségre már most megkezdtük a felkészülést.

Új szolgáltatásként idén áprilistól a REMIT keretében az összes energetikai ügylet jelentéstételi kötelezettség teljesítésére is akkreditációt szerzett a KELER Zrt. Elindult-e a rendszer, vannak-e említésre méltó tapasztalatok?

Az európai energiapiaci szabályozó hatóságtól kapott engedély alapján áprilistól immár a nagykereskedelmi energiaügyletek jelentésére is jogosultak vagyunk. Ezen a szolgáltatási területen is tudatosan felkészülve, sikeresen építettük a pozícióinkat a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt. Jelenleg 41 szerződött ügyfelünk számára jelentjük az energiapiacokon megkötött üzleteket az európai energiapiaci szabályozó hatóság felé, míg 27 ügyféllel szerződéskötési fázisban jár az együttműködés. Az ügyfelek közül 35 magyar, 26 régiós és 7 nyugat-európai. Ezzel az idén tavasszal elindult szolgáltatásunkat már most több ügyfél veszi igénybe, mint amennyit erre a teljes évre terveztünk.

A siker titka egyébként - a jó termék, a versenyképes árazás és a magas szintű ügyfélkiszolgálás mellett - az, hogy a széleskörű jogosítványainknak köszönhetően van olyan részterület, amelyet Európában a KELER-en kívül csak néhány szolgáltató képes lefedni.

- Ejtsünk szót a KELER KSZF működéséről, jövőjéről is: az EBRD tavaly készített régiós elszámolóházi tanulmánya alapján jót tenne Közép-Kelet Európa gazdaságai és tőkepiacai számára egy regionális klíringház kialakítása, amely szerepre a KELER leányvállalata is jó eséllyel pályázhat.

- A tanulmány talán legfontosabb megállapítása az, hogy egy - nemzetközi mércével mérten is - igazán sikeres nemzeti tőke- vagy energiapiac mögött kell, hogy álljon egy, a piaci kockázatokat felvállaló és azokat magas szinten kezelő klíringház. Ennek felállítása rengeteg erőforrást és tőkét igényel, amelyet nem biztos, hogy minden nemzeti helyi piac megengedhet magának. Ennek kapcsán mondta ki a tanulmány azt, hogy a fejlődés egyik iránya egy - alapvetően a meglévő szereplőkre építő - régióssá váló klíringház létrejötte lehet. A központi klíring funkció és garanciavállalás a régióban ugyanis növeli a helyi piacok pénzügyi stabilitását, kedvezően hat a tranzakciók volumenének növekedésére, és csökkenti a helyi tőkepiacon aktív intézmények tőkekövetelményeit.

Erre a szerepre a közép-kelet-európai régióban is többen áhítoznak: a magyar KELER KSZF mellett a görög AthexClear, az osztrák CCP.A vagy a lengyel KDPW.CCP. Ezek közül az lehet a befutó, amelyik a legelőször felkészül ennek a központi szerepnek a betöltésére. Kétségtelen, hogy e tekintetben a KELER KSZF jól áll, hiszen szinte valamennyi, az EBRD által vizsgált termékkör klíringjére - tőkepiaci eszközökre, derivatív termékekre és az energia termékekre is - rendelkezik európai engedéllyel és többéves tapasztalatot szerzett régiós ügyfelek kiszolgálásában.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!