Alaposan felforgatta a háztartások megtakarításainak szerkezetét a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint júniusban, az új állampapír bevezetésének első hónapjában a háztartások összesen 677,6 milliárd forinttal gyarapították magyar állampapír-állományukat.

Ahogy azonban azt már sejteni lehetett, az élelmes kisbefektetők nem csak friss pénzt vittek be az állampapírpiacra, de meglévő, gyengébben kamatozó értékpapírjaikat eladva vásároltak az új szuperkötvényből. Hosszú lejáratú állampapírokba júniusban rekordösszeget, 941,4 milliárd forintot fektetett a lakosság, ebből az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint körülbelül 880 milliárdot a MÁP Plusz tehetett ki. A maradék Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) lehetett, a többi több éves lakossági kötvény (Kétéves Magyar Állampapír, Bónusz Magyar Állampapír) forgalmazását ugyanis megszüntette az ÁKK.

A rövid állampapírok állománya viszont azóta, hogy a MÁP Pluszt beharangozták, folyamatosan csökken. Májusban csaknem 160 milliárd, júniusban pedig 266,3 milliárd forintnyit váltottak vissza ezekből. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kisbefektetők nagyjából 426 milliárd forintnyi rövid magyar állampapírt cseréltek le hirtelen MÁP Pluszra, vagyis a lejegyzett állomány csaknem fele más állampapírok eladásából érkezett.

A kisbefektetőknek persze megérte a csere, hiszen a rövid lakossági papírok kamata 2,5-3 százalék körül volt, a MÁP Plusz pedig már egy év után 3,785 százalékos hozammal kecsegtet, és azt sem büntetik, ha a befektető a lejárat előtt kiszáll a papírból. Az államnak már kevésbé jó üzlet ez a csere, hiszen a rövid állampapírok lecserélése MÁP Pluszra szerint évente sok milliárd forintnyi extra kamatkiadással jár. Csak az első hónap 426 milliárdos visszaváltásával számolva 3,34 milliárd forint a plusz kamatköltség már az első évben.

Ötéves mélyponton az alapok

A teljes lakossági állampapír-állomány rekordot döntött június végén, meghaladta a 6572 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy a háztartások - szintén rekordon lévő - 11122,7 milliárd forintnyi - értékpapír-megtakarításának csaknem a 60 százaléka már állampapírban van.

A MÁP Plusz piacra dobását a befektetési alapok is megérezték. Ezekből júniusban a háztartások 138,6 milliárd forintnyit adtak el, amivel nem jártak feltétlenül jól, mivel a hatodik hónapban szép hozamot értek el az alapok.

Háztartások értékpapír-állománya
ÉrtékpapírMennyiség (milliárd forint)
Állampapír6572,1
Jelzáloglevél1
Banki kötvény53,9
Vállalati kötvény15,8
Befektetési alap3732,6
Részvény747,2
Összesen11122,7
Forrás: MNB

Az ingatlanalapok forgalmazásának május közepi szigorítása és az új állampapír megjelenése azt eredményezte, hogy június végén a kisbefektetők már csupán 3732,6 milliárd forintot tartottak befektetési jegyekben, ami ötéves mélypontot jelent.

A részvényesek kitartanak

Banki kötvényt, jelzáloglevelet és vállalati kötvényt eddig is minimális mennyiségben tartott a lakosság, de ezeknél az értékpapíroknál is volt némi visszaváltás a hatodik hónapban. Banki kötvényben így 53,9 milliárd, jelzáloglevélben egymilliárd, vállalati kötvényben pedig 15,8 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás maradt.

Egyedül a részvénybefektetők voltak azok, akiket nem hozott lázba az új államkötvény. A májusi 50,4 milliárd forintnyi óriási beáramlás után júniusban további 14,6 milliárd forintot fektettek be a kisbefektetők a tőzsdén. Azok a befektetők jártak jól a hónapban, akik nem pénzügyi vállalatok részvényeibe tették a pénzüket, ezekkel ugyanis júniusban csaknem 12 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget értek el.

A banki papírokat választók ezzel szemben csaknem 14 milliárd forintot buktak az OTP csökkenő árfolyamának köszönhetően. Hiába került azonban a lejtőre májusban és júniusban is a bankpapír, a háztartások teljes részvényállománya így is tovább nőtt, az első félév végén 747,2 milliárd forintos történelmi csúcson állt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!