Hatalmas meglepetést keltett a részvénypiacon, amikor az OMV 2009 március 29.-én vasárnap éjjel bejelentette, hogy a tulajdonában lévő 21,2 százalékos Mol-pakettet eladta az orosz Szurgutnyeftyegaznak. Az oroszok akkor 1,4 milliárd eurót fizettek a Mol-pakettért. A Mol-menedzsmenttel nem egyeztettek előre, így a magyar olajcég nem változtatott eddigi stratégiáján. Az ár 19 212 forintot jelentett részvényenként, ami közel duplája volt a bejelentést megelőző utolsó, 9940 forintos záróárnak.

Az osztrák olajcég így gyakorlatilag veszteség nélkül szállhatott ki a 2000-től gyűjtögetett Mol-csomagjából, ami a piaci elemzők szerint rendkívül kedvező volt számára. A magyar és az osztrák olajcég ugyanis nem igazán volt baráti viszonyban, ezért komoly felvásárlási harc indult a részvényekért, amelynek eredményeként a Mol-menedzsment baráti kezeibe mintegy 47 százaléknyi Mol részvény került, ami eldöntötte a harcot.

Az osztrákok számára ezután vált pénzügyi befektetésé a 21,2 százaléknyi részvénycsomag. Arra ugyanakkor a mai napig nincs egyértelmű magyarázat, hogy az oroszok miért vették meg a Mol-pakettet. A vásárláskor szűkszavúan csak annyit közöltek a saját honlapjukon közleményben, hogy egyebek mellett a vertikális integráció erősítése indokolja a befektetést.

"A Mol-részvények akvizíciója stabil alapot jelent egy hosszú távú, gyümölcsöző együttműködéshez és Európa energiaellátásának biztonságát is elősegíti" - jelentette ki akkor Vlagyimir Bogdanov, a Szurgutnyeftyegaz elnök-vezérigazgatója.

Az orosz olajcéget ezzel szemben a Mol-menedzsment pénzügyi befektetőként kezelte, mivel a két cégvezető között semmilyen egyeztetés nem volt stratégiai kérdésekben. Ráadásul a Szurgutnyeftyegaz elleni ellenállást erősítette, hogy Oroszország egyik legátláthatatlanabb vállalatának tartják.

Az oroszok ugyanakkor nem örököltek könnyű helyzetet, hiszen a magyar kormány már az OMV elleni harcnál megalkotta a Lex-Molként elhíresült törvényt, amely alapján sokkal szigorúbb feltételek mellett lehetett tulajdonrészt szerezni a Molban.

Ráadásul a Mol alapszabályi korlátozásai az új tulajdonosra is vonatkoznak, így 10 százaléknál nagyobb befolyással ez a cég sem szavazhatott volna a közgyűléseken. Az oroszok azonban egyetlen közgyűlésre sem jutottak be azóta sem, hiszen a Magyar Energia Hivatal nem adta ki az ehhez szükséges papírt, amit pont azzal indokolt, hogy nem ismertek az orosz vállalat tulajdonosai. Ebből azután több per is lett, amelyeket el is vesztettek az oroszok, így ebben a csatában sem jutottak előbbre.

Az orosz csomag megvásárlása az Orbán-kabinet megválasztása után nagyon hamar napirendre került, és egyre sűrűbben jöttek elő találgatások is az ügyben. Tavaly októberben például Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta: a magyar kormány egy csomagban akar megállapodni az orosz vezetéssel a kétoldalú együttműködés kérdéseiről. Kifejtette, hogy a csomagról folyó egyeztetéseken szó van az energiapolitikáról, a Malévről, a későbbi metróépítkezésbe való esetleges orosz bekapcsolódásról, a mezőgazdasági együttműködésről, kutatói ösztöndíjakról, a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbításáról is. Az 450-500 milliárd forintra becsült csomag ügyében az elemzők is egy átfogóbb megállapodást tartottak valószínűbbnek, mint a készpénzes kifizetést.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!