A GVH november 19-i döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9,488 milliárd forint összegű bírságot szabott ki, mert 2011. szeptembere és 2012. januárja között a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozásával jogsértést valósítottak meg a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében úgy, hogy összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.

Az OTP Bank szerdán az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint semmilyen módon nem hangolta össze stratégiáját más pénzintézetekkel a fix árfolyamú végtörlesztések korlátozása érdekében. A végtörlesztés kapcsán a bank döntései piaci racionalitáson alapultak. Mint írták, nyilvánosan hozzáférhető információkat és belső üzleti számításokat mérlegelve születtek az üzletileg ésszerű lépések.

"A bank nem követett el versenyjogsértést a vizsgálatban érintett forinthitelek üzleti paramétereinek meghatározásakor, ezért a GVH döntése miatt a határozat felülvizsgálatát kezdeményezi a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál" - fogalmaz a bank közleménye. Kiemelték: a bank jogkövető magatartást tanúsított, a vonatkozó törvényi előírásokat maradéktalanul betartotta.

A közlemény szerint a végtörlesztéshez kapcsolódóan új hitelkiváltó terméket vezettek be, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető leghosszabb ideig elérhetőek legyenek a forinthitelek a rögzített árfolyamon történő végtörlesztéshez. Az OTP személyi és tárgyi kapacitásainak határáig elmenve, meghosszabbított nyitva tartással, erőforrásainak átcsoportosításával biztosította a hitelkiváltás lehetőségét ügyfelei számára, ennek következtében nem maradt olyan megalapozott hiteligény, amit nem elégítettek ki - közölték. A hitelkiváltó konstrukciónak is köszönhetően az OTP Bank forinthitel állománya a vizsgált időszakban lényegesen megnövekedett, ez önmagában is cáfolja a GVH által vélelmezett versenykorlátozó tevékenységet.

Az OTP Bank a kiszabott bírságot a törvényi előírásoknak megfelelően befizeti, ugyanakkor a bírság összegét is aránytalanul magasnak és diszkriminatívnak tartja, ugyanis a GVH a bankokra kiszabott bírság több mint 40 százalékát rótta ki rá, miközben a bank részesedése a devizaalapú hitelezésből nem éri el a 20 százalékot - olvasható a közleményben.

Az Erste Bank az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy jelenleg vizsgálják a versenyhivatal döntésével kapcsolatos, közel 100 oldalas határozatot, az esetleges jogi lépésekről később döntenek. Közölték, hogy fenntartják az eljárás során végig képviselt álláspontjukat, miszerint az Erste a végtörlesztés kapcsán nem hangolta össze a stratégiáját a többi érintett bankkal, nem osztott meg üzleti titkokat, és semmilyen átfogó tervben nem állapodott meg a többi bankkal.

A Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H) azt válaszolta: tanulmányozza a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntését, és később dönt annak esetleges bíróság előtti megtámadásáról.

A bankszövetség nem kommentálja a versenyhivatali döntést.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!