Mintha rózsaszín köd borította volna el a portfóliókezelők értékítéletét, és nem vennék észre, hogy a tőkepiacok nyugodtsága valójában csak egy illúzió. Két józanító pofon sem volt elég ahhoz, hogy eszméljenek: miután tavaly december végén jött egy nagyobb korrekció az amerikai tőzsdéken, majd idén májusban váratlanul jött az újabb esés, még mindig magas kockázatot vállalnak az eszközállományokban. Mindezt úgy, hogy már többször bebizonyosodott, Donald Trump amerikai elnök bármikor tud olyan kijelentést tenni, amely jókora kilengéseket hoz a piacokon.

Legutóbb múlt kedden tapasztaltak meg egy nagyobb korrekciót a piacokon, miután az államfő bejelentette: bár eddig arról volt szó, hogy megegyezéshez közeli állapotba kerültek a tárgyalások Kínával és véget érhet a kereskedelmi háborút, a Twitteren azt közölte, hogy mégis élesíti a 25 százalékos pótvámokat, mintegy 200 milliárd dollárnyi kínai árura az eddigi 10 százalékos szint helyett. Sőt, azt is belengette, hogy hamarosan 325 milliárd dollárnyi termékre alkalmazza az új kulcsot, amelyről végül pénteken döntött is. A hét elején már a nyitás előtt az indexek azt mutatták, hogy 500 pont körül zuhanhat a Dow Jones.

Kapcsolódó

Nem teljesen Trump hibája

A tavaly decemberi és az idén május eleji korrekció vélhetően erősebb volt, mint amekkorát a bejelentés ereje indokolt volna. Ennek a fő oka a spekulánsok túlzott magabiztossága. Hagyományosan ugyanis a volatilitási célszintek akkor ugranak meg, ha azzal számolnak a piacokon, hogy biztonságos, nyugodt növekedés várható. Viszont az amerikai tőzsdék fokozatosan közelítenek a túlfűtöttséghez, mivel a kockázatokra fittyet hányva az eszközállományokban magas a hagyományosan volatilisebb termékek, részvények aránya.

Az embereknél jóval gyorsabban értékelő és a műveletekről századmásodpercek alatt dönteni képes algoritmusok hajlamosabbak a részvényvásárlásokra. Ha pedig kedvezőtlen folyamatokat látnak, gyorsan megszabadulnak a papíroktól és a biztonságosabb befektetések felé fordulnak, amennyiben ez a számításaik szerint indokoltnak tűnik. Viszont nemcsak a gépek, de a befektetők is egyre inkább átálltak a magas frekvenciájú kereskedésre (high-frequency trading - HFT).

Az amerikai alapkezelők közül a Vanguard Assets - és főleg a biztosítok - favorizálják ezt a fajta intenzív kereskedési stratégiát. Mivel magas a kockázatos papírok aránya az állományukban, ha a nyugodtabb piaci körülmények között beüt a volatilitás, akkor gyorsan sokat adnak el, erősítve ezzel a lefelé tartó trendeket.

Most kedden a volatilitási célt követő alapok kitettsége 44 százalékon állt, ami a legmagasabb szint a tavaly október eleji 60 százalékot meghaladó részvényarányhoz képest - mondta a Wall Street Journalnak Pravit Chintawongvanich, a Wells Fargo Securities részvénypiaci stratégája. Ő úgy becsüli, hogy a keddi eladási hullámban a kockázatosabb részvénykitettségüket 10 milliárd dollárral (2882 milliárd forinttal) csökkentették ezek az alapok, ami azt jelenti, hogy 41 százalékra rúghat most a volatilis eszközök szintje náluk.

A fals pozitív teszt, ami elindíthatja a lavinát

A mostani visszaesés még nem drámai, de ha egy nagyobb kockázat tűnne fel, vagy egy fajsúlyosabb esemény történik annál, minthogy Donald Trump bemutat egy 180 fokos fordulatot, akkor viszont könnyen nagy baj lehet a piacokon - foglalta össze véleményét Duy Nguyen, az Invesco Solutions befektetési vezetője a lapnak.

Részéről ez nem egy bátor tipp: a visszaesés valóban nagyobb lehet, ha kevésbé érzik majd biztonságosnak a piacot az ilyen alapok: a becslések szerint 400 milliárd dolláron (a magyar éves GDP háromszorosán) ülnek. Márpedig egyre több elemző tart attól, hogy az amerikai gazdaság lassulni kezd, vagy a növekedés akár meg is állhat, ami pedig olyan rizikófaktor, ami pont beindíthat egy ilyen eladási hullámot.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!