Az adott ország adórendszerétől függően a külföldi tőzsdéken és egyéb pénzpiacokon értékpapírok, pénzeszközök vételén és eladásán elért nyereségből a legtöbb esetben nem vonnak le forrásadót. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a külföldi tőzsdén elért nyereség után nincs adófizetési kötelezettség. A magánszemélynek ugyanis a külföldi tőzsdén elért jövedelme után - hasonlóan bármilyen, akár Magyarországon, akár külföldön szerzett jövedelméhez - a magyar szja szabályok szerinti adókötelezettsége áll fenn - írja Csővári István, Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje és adószakértője.

Komoly bírságot kaphat a feledékeny tőzsdéző

Kapcsolódó

Ma már nehéz a világon bárhol úgy bankszámlát nyitni, hogy arról a magyar adóhatóságok ne szerezzenek tudomást, a lebukás következményei komolyak: nem csupán az adó és az annak 200 százalékára rúgó adóbírság megfizetése, hanem akár büntetőjogi szankciók is fenyegethetik a feledékeny tőzsdézőt.

Hogyan kell adózni?

Aki tőzsdézik, pénzpiaci ügyletekbe fektet, jellemzően többféle értékpapírt, pénzeszközt vásárol, csökkentendő a pénzügyi kockázatát, illetve ad el papírokat. Bármennyire szerencsések azonban az ekként befektető magánszemélyek, a számos ügylet között egyeseken elkerülhetetlenül veszteséget realizálnak. Ez az "egyszer fent, másszor lent" helyzet a kockázatos pénzügyi befektetések természetes velejárója, amit az adórendszer is méltányol az úgynevezett "ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre" vonatkozó speciális szabályrendszerével. Azon túlmenően, hogy az ilyen ügyletekből származó jövedelmet csak 15 százalék szja terhel (azaz azon más adó- és járulékteher nincs), az szja-törvény még az ügyleti veszteségek és nyereségek szembeállítását is megengedi, hogy csak a "nettó" nyereség után kelljen adózni - írta a szakértő.

Ahhoz, hogy egy tőzsdei vagy forex ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősüljön, számos jogi és adminisztratív feltételnek kell teljesülnie. Ráadásul külföldi befektetések esetén az adózóknak kell megbizonyosodniuk arról, hogy jövedelmük ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származik-e, élvezheti-e ezáltal a fenti adóelőnyöket, és nekik kell meggyőződniük arról is, hogy a magyar adószabályoknak mindenben megfelelő bizonylatokkal, nyilvántartásokkal rendelkeznek-e.

Mikor "ellenőrzött" a tőkepiaci ügylet?

Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet "beugró feltétele", hogy azt olyan befektetési szolgáltató közreműködésével kell megkötni, amely vagy EGT-államban vagy olyan államban működik, amellyel Magyarország kettős adóztatási egyezményt kötött - ha a szolgáltató nem EGT-államban működik, úgy az adóegyezményes állam pénzügyi felügyeleti szerve és az MNB között biztosított legyen a felügyeleti információcsere is. Utóbbi információcsere a legtöbb, befektetések kapcsán népszerű ország esetében (USA, Hongkong, Szingapúr) teljesül, más nem EGT-ország esetén azonban érdemes erről meggyőződni az MNB honlapján - javasolja a szakértő.

Következő fontos feltétel, hogy az ügyletnek árura vagy a - magyar befektetési vállalkozásokról szóló törvény szerinti  "pénzügyi eszközre" kell irányulnia. Előfordulhat ezért, hogy egy adott "egzotikus" befektetési forma nem minősül pénzügyi eszköznek a hazai törvényi fogalom alapján, és ezzel elúszhat a kedvező adózás is.

Az adózónak rendelkeznie kell továbbá a külföldi szolgáltató által a nevére szólóan kibocsátott igazolással is, amelyből kiderül a fenti feltételek teljesülése (tőzsde megnevezése, ügylet tárgya, vételár, eladási ár, vétel/eladás időpontja, befektetési szolgáltató adatai, pénzbeli elszámolás igazolása).

A tőzsdéző ügyeljen arra, hogy az ügyletek és azok nyilvántartása, bizonylatai megfeleljenek a kedvező adózást biztosító ellenőrzött tőkepiaci ügylet kritériumainak - javasolja az adószakértő. Ellenkező esetben kiderülhet, hogy valójában magasabb adózás alá eső jövedelmet realizált, vagy éppen eleshet a veszteségek beszámításának lehetőségétől. Ez pedig extrém esetben akár azt is jelenti, hogy a külföldi tőzsdén realizált teljes nettó hozamot majd adófizetésre kell fordítani.

.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!