A BUX index az elmúlt hónapokat az áprilisi csúcsbeállítás óta azzal töltötte, hogy tesztelgette azt a támaszt, amelyet még februárban épített ki, s amely döntő fontosságú a tavaly nyáron megindult friss emelkedő trend szempontjából.

Ezt a támaszt még nem törte le a mutató, azonban ha megnézzük az index mozgására döntő befolyással bíró három legfontosabb részvény árfolyamát, akkor már egy kicsit szomorúbb képet látunk. Nevezetesen azt, hogy a négy blue-chip közül egy árfolyama már csökkenő trendben van.

Kapcsolódó

Az OTP és a Magyar Telekom is emelkedő trendben van egyelőre, ha csak a legalapvetőbb technikai elemzési eszköz, az árfolyamgrafikonon kialakult csúcsok és mélypontok alapján vizsgáljuk viselkedésüket. A Molnál viszont nagyon rezeg a léc, a Richternél pedig már a csökkenés az úr.  Ez azt jelenti, hogy a részvény árfolyama mindaddig emelkedő trendben van, amíg emelkedő csúcsok és mélypontok követik egymást a grafikonon, s amikor ez a trend megtörik akkor trendfordulót követően a csökkenő csúcsok és mélypontok veszik át az uralmat a grafikonon.

Az OTP esetében az utolsó olyan pont, amelyet trend szempontjából igazán fontosnak lehet nevezni, az idén februári, 11 190 forintnál kialakított mélypont volt. Innen emelkedett ugyanis - egy 10 százalékot meghaladó drágulást követően - a részvény új, a korábbit több mint 3 százalékkal meghaladó csúcsra, s ez volt az a pont, amely egyéb követelményeknek is megfelelt (volt három olyan nap előtte és utána, amelyet a mélypont napján bejárt árfolyamsáv felett töltött a részvény).

Mivel azóta osztalékfizetés is történt, s a kifizetett osztalékkal illik korrigálni az árfolyamot, ezért ez a szint most 220 forinttal lejjebb helyezkedik el, tehát az OTP-nél a trend szempontjából döntő pont most 10 970 forintnál található. Amíg ezt egy jó 3 százalékkal le nem töri a kurzus, addig emelkedő trendben van a papír. Ez annyit tesz, hogy először valahol 10 500 környékén kellene megvizsgálni azt, sérült-e az OTP részvények hosszútávú emelkedő trendje. Ez a szint, tekintve a jelenlegi 12 510 forintos árfolyamot, meglehetősen elég tár teret enged egy esetleges korrekciónak.

stooq.com

A Magyar Telekomnál már jóval közelebb található ez a kritikus szint a jelenlegi árfolyamszinthez. Az utolsó ilyen pontot a tavaly decemberi 434 forintos napi minimumszint adja, s az azóta eltelt időben egy 25 forintos osztalék kifizetésén is túl van a távközlési szolgáltató, így most a trend szempontjából fontos szint 409-né található.

Mindaddig, amíg ezt lefelé 3 százalékkal át nem viszi az árfolyam, addig lehet reménykedni az emelkedő trend tovább élésében. (A mellékelt grafikonon az osztalékfizetéssel korrigálták a részvény árfolyamát.)

Napi.hu

A Molnál pedig nagyon rezeg a léc, hiszen ha a 142,44 forintos időközben kifizetett osztalékkal korrigáljuk az árfolyamot, akkor az előbbi kritériumrendszernek mindenben megfelelő mélypont a tavaly decemberi 3018 forintból adódó 2875 forint.

Most pedig halványan ez alatt jár a részvény - ha ragaszkodunk a 3 százalékos szűrő alkalmazásához, akkor 2790 forint alatti árfolyamnál lehet arról beszélni, hogy megtört az emelkedő trend. Ugyanakkor ha valaki bízik az emelkedő trend folytatódásában, akkor a mostani árszintek jelenthetik a jó beszállási pontot ez alapján.

markers.hu

Ahol viszont egyértelmű a csökkenő trend uralma, az a Richter. A tavaszi esés olyan mértékű volt, hogy jelenleg egészen 5700 forintig kellene drágulnia a gyógyszergyártó részvénynek ahhoz, hogy fel lehessen egyáltalán tenni a kérdést, megszakadt-e a középtávú csökkenő trend az árfolyamban.

A mostani, 4800 forint körüli árfolyam mellett a technikai kérdés inkább az, hogy kialakul-e újabb mélypont az árfolyamgrafikonon (ezt 4675 forint alatt lenne igaz a 100 forintos osztalékot is figyelembe véve).

markers.hu

Ha igen, akkor az augusztusi, illetve a szeptemberi lokális csúcs lehetne az új bázispont a csökkenő trendben, 5210, illetve 5070 forintnál). Ennek később majd egy esetlegesen meginduló emelkedő hullámban lehet jelentősége.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!