A feltörekvő piaci részvények és így a magyar részvénypiac is meglehetősen szenved az év eleje óta. A tavaly év végi fellángolásnak már nyoma sincs. Az MSCI Emerging Markets Index, amely a legfontosabb feltörekvő piaci részvények teljesítményét méri már medvepiacban van, s a teljesítmény még elkeserítőbb, ha mindezt az amerikai részvénypiac szárnyalásával vetjük össze, ahol az indexek a napokban új csúcsokra kapaszkodtak, s amelyek értéke a 2009 mélypont óta több, mint megnégyszereződött.

Ha globálisan nézzük, akkor természetesen a világ befektetői közössége jóval szélesebb kört ölel fel, mint csupán az amerikai magán- és intézményi befektetőkét, azonban az ő részesedésük a világ tőzsdéin befektetett összegekből még mindig nagyon jelentős. Épp ezért érdemes megvizsgálni, hogy egy amerikai befektető szemszögéből hogyan néznek ki a feltörekvő piaci befektetések, s így a magyar részvények is, összehasonlítva azzal, mintha a pénzüket nem vinnék külföldre, hanem amerikai részvényekbe fektetnék.

Ebből a szempontból pedig az látszik, hogy az elmúlt évek folyamán mindig az az amerikai befektető hozott jó döntést, aki nem hallgatott azokra a tanácsokra, amelyek szerint érdemes lehet tőkéjét a feltörekvő piacokra átirányítani a hazai részvénypiac helyett, otthon ugyanis jóval nagyobb hozamukat tudott elérni.

Az alábbi ábra az MSCI Emerging Markets Indexének teljesítményét hasonlítottuk össze az amerikai S&P 500-as index teljesítményével. A grafikonon jól látszik, hogy a feltörekvő piaci részvények milyen durván alulteljesítették az amerikai tőzsdéket. Ha valaki öt évvel ezelőtt megvette a feltörekvő piaci indexet, akkor nulla hozamot tudott volna elérni ezen az időtávon (öt éve pont ugyanott állt a mutató, mint jelenleg), eközben az S&P 500-as amerikai részvényindex értéke 70 százalékot emelkedett. Persze ebben a relatív teljesítményben fontos szerepet kap az is, hogy időközben a dollár jelentősen erősödött a többi devizával szemben.

 

A relatív teljesítmény trendje egyértelműen lefelé tart, az feltörekvő piaci részvények ebből a szempontból több éves mélyponton tartózkodnak az amerikai részvénypiaccal szemben. Az ábrán az is jól látszik, hogy tavaly év végén, idén év elején volt egy komoly kitörési kísérlete a feltörekvő piaci részvényeknek, amelyet élesen tört ketté a Trump által meghirdetett kereskedelmi háború és annak következményei.

A magyar részvénypiacnak ezzel szemben volt egy kifejezetten jó két és fél éves periódusa az amerikaival szemben. A BUX-index 2015. januárjától 2017. augusztusáig nem csak abszolút értékben emelkedett hatalmasat, de az amerikai részvénypiachoz képest is, ebben az időszakban sokkal jobban járt az, aki magyar részvényeket tartott amerikaiak helyett. Ennek azonban látványosan vége szakadt, s a BUX dollárban mért teljesítménye az elmúlt egy évben masszívan zuhant az S&P 500-as indexéhez képest, s technikai alapon nem is látszik egyelőre pozitív trendfordulóra utaló jelzés.

 

A feltörekvő piaci részvényekhez képest is kifejezetten jól teljesített ebben az időszakban a BUX, azonban ennek azóta vége, az index legjobb esetben is együtt mozog az MSSCI Emerging Markets mutatóval, de inkább alulteljesíti azt. Nagy kérdés ebből a szempontból, hogy a BUX dollárban számolt értékéből és az MSCI Emerging Markets indexből számolt relatív erő mutatóban idén májusban tapasztalt törést hogyan értelmezzük (a piros vonallal jelölt támasz letörése).

 

A bizonytalanságot az jelenti, hogy a májusi mélypont értelmezhető-e mélyebb mélypontként a mutatóban ( a különböző szűrők alapján ez a valószínűbb), ekkor ugyanis hosszabb távon az várható, hogy a magyar részvények nem csak az amerikaiakat, de a feltörekvő piacokat is alul fogják teljesíteni a következő időszakban.

Ha nem, akkor még lehet bízni abban, hogy az előző évek relatív ereje visszatér a BUX-indexben,s a magyar részvények túlszárnyalják feltörekvő piaci társaikat. Jelenleg - legalábbis a grafikon alapján - ennek kisebb a valószínűsége.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!