Nincsenek költségvetési hatások. Nincsenek adminisztratív terhek. Nincsenek egyéb hatások - ez szerepel annak a rendeletmódosításnak a hatásvizsgálati lapján, amelyet a Pénzügyminisztérium bocsátott vitára arról, hogy engedélyeznék az ingatlanbefektetési alapok részvényvásárlását.

A nyilvános ingatlanalapok lényege, hogy közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, kereskedelmi-, üzleti-, ritkábban lakáscélú ingatlanok, vagy fejlesztési célú telkek megvásárlásával, bérbeadásával, üzemeltetésével. A rekordalacsony hozamkörnyezet miatt az elmúlt években a hazai ingatlanalapok egyre népszerűbbek lettek, mivel az alacsony alapkamat miatt is megugrottak az ingatlanárak a befektetési vásárlók miatt.

Kapcsolódó

Ahogy arra a Portfolio.hu is rámutat szakértői véleményében, az elmúlt években ezért a nyilvános ingatlanalapok a legnépszerűbb hazai befektetési célponttá váltak: ennek oka többek között, hogy a boom miatt az utóbbi években jelentős vagyont halmoztak fel. Viszont épp emiatt nagyobb bennük is kockázat, ha ugyanis jön egy lefelé fordulás az árakban, akkor azt az alapok és a beléjük fektetők is megérzik. Erre jó példa volt a 2008-as gazdasági válság kezdete.

A portál arra már nem tér ki, hogy a rendeletmódosítás szövegében a kormány épp a kockázatcsökkentésre hivatkozik. "Nyilvános ingatlanalap származtatott ügyletet kizárólag fedezeti (kockázatcsökkentési) célból köthet" - szól a passzus, amely engedélyezné a részvényvásárlást is. Viszont épp ez a húzás növelheti a vonzalmat az ilyen eszközök iránt, pedig a Magyar Nemzeti Bank már többször jelezte, hogy aggodalmas ezek túlzott népszerűsége. Főként akkor jöhet ez felszínre, ha emelkedne a kamatkörnyezet.

Valójában a mostani módosító csak egy kiegészítés, ugyanis az ingatlanalapok kezelt vagyonának 15 százalékát eddig is likvid eszközökben kellet tartaniuk. És bár nem volt elterjedt, tiltva eddig sem volt a részvényvásárlás. Márciusban például az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. egy tőzsdén kívüli és tőzsdei ügyletek során 5,92 százalékos részesedést vásárolt a Konzum Nyrt, PE Magántőkealap, valamint II. Ingatlanbefektetési Alapon keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos többségi érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt.-ben.

Itt pedig érdemes megemlíteni, hogy a BAMOSZ-tagok nagy része a véleményezhető PM-rendeletmódosítás kapcsán azon az állásponton van, hogy  a részvényvásárlási lehetőséget szűkíteni kéne az ingatlanokkal összefüggő részvényekre, így például a kedvezményes adózású SZIT-ekre (szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra). A befektetési forma lényege, hogy a tőzsdei ingatlanos cégek vállalva, hogy az eredményük több mint 90 százalékát osztalékként fizessék ki és abból a kisrészvényesek tartósan részesülhetnek, akkor cserébe nagyon kedvező adózási kondíciókat kaphatnak.

Jelenleg a BÉT-en ilyen formában működik a Schmidt Mária és családja érdekkörébe tartozó BIF Nyrt., amelynek a módosítás jó bevonási lehetőséget jelentene. De a már említett Appeninn Nyrt. esetében is régen beszélnek arról, hogy SZIT-té válhatnak, igaz, a cég nyáron ismertetett hosszú távú stratégiájában csak 2020 után szerepel az osztalékfizetés, előtte erős növekedési terveik vannak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!