Alig néhány héttel az Antall-kormány megalakulása után, a berlini fal leomlása után 8, Ceausescu megdöntése után 6 hónappal a Budapesti Értéktőzsde megnyitása világpolitikai eseménynek számított. Érezték ezt a külföldi befektetők, akik a felajánlott 440 millió forintnyi Ibusz-részvényt 23-szorosan jegyezték túl. A hazaiak - akik az elosztásnál akkor még külön előnyt élveztek - azonban óvatosak voltak, a 4900 forintos részvényekből alig párszázan jegyeztek.

Az 1990 június 21-i tőzsdenyitás hatalmas - de gyorsan tovatűnő - siker volt. A Váci utca egyik irodaházában egy 70 négyzetméteres teremben két tucat bróker kiabált, a maroknyi tőzsdei befektető - köztük e sorok írója is - testközelből figyelhette a nyílt kikiáltású kereskedést. (Mobiltelefon nem lévén még a közvetlen, élőszóval történő megbízásadás is előfordult, még ha tiltották is a szabályok...) A magyar tőzsde első kötése (amelyet azóta a részvénypiacon 27 millió követett) az Ibuszra született 5600 forinton. A papír az első nap duplázott, majd a harmadikon 12 800-on tetőzött. (Innen a hat évvel későbbi kivezetésig már csak lefelé vezetett az útja.)

A magyar tőzsde az első, alig négyhetes hosszt 1994 januárjában élte meg, majd 1996 elejétől - a Bokros-csomag hatása nyomán stabilizálódott makromutatóknak köszönhetően - kétéves fellendülés következett. Az index az 1991 januári ezer pontos nyitóértékről 1995 végéig az évi 30 százalékos infláció ellenére csak 1500 pontig emelkedett. Másfél év múlva, 1997 augusztusában 8 ezer, egy évvel később - az előző évi ázsiai válságot kiheverve, az orosz válság előtt - 8800 ponton állt. A tízezres álomhatárt 2000-ben, a dotcom-lufi idején érte el a BUX. Jellemző, hogy akkor a magyar tőzsdén még nem voltak technológiai részvények, így a lelkes vevők a Matávra találtak rá, ami fel is ment 2650 forintig. Ezután négy szűk esztendő következett, de 2004-től, az Európai Unióhoz való csatlakozásunktól újra masszív, két év alatt 300 százalékot hozó indexemelkedés indult.

A magyar tőzsde történetének legmagasabb, 30 ezres indexértéke és a legmagasabb, 248 miliárdos napi forgalom egy sikertelen felvásárlásnak köszönhető. 2007 nyarán az ÖMV próbálta megszerezni a Mol feletti kontrollt, de a menedzsment a cég pénzeszközeit felhasználva sikerrel védekezett, közben 30 ezer forint fölé is emelkedett a magyar olajpapír árfolyama. Ebben az időben érte el abszolút csúcsát (10 970 forintot) az OTP is, miközben egész évben 40 milliárd forint volt az átlagos napi részvényforgalom.

És jött a válság

A 2008-as válság hatalmas rendet vágott a tőzsdén. Az index néhány hónap alatt megfeleződött, és a 2009 márciusi mélypont idején 1500 forintért lehetett OTP-t és 8 ezer alatt Molt kapni. Azóta az árak ugyan lassan konszolidálódtak - messze nem annyira, mint a fejlett tőzsdéken -, de a forgalom folyamatosan esett; tavaly már a 10 milliárdos napi forgalom is jónak számított. Idén január óta ismét kisebb - és meglehetősen törékeny - fellendülésnek örülhetnek a befektetők. Az index fél év alatt csaknem 40 százalékot erősödött és a tavaszi brókerbotrányok sem vették el a hazai befektetőréteg vásárlókedvét.

A magyar tőzsde 2004 óta a bécsi tőzsde tulajdonában és vezetése alatt álló közép-európai tőzsdeszövetségbe tartozik, a prágai és a ljubljanai tőzsdével együtt. Az azonnali piacon 2013 decemberében bevezetett frankfurti kereskedési rendszer, a Xetra a külföldi befektető számára könnyebb és olcsóbb piaci elérést tesz lehetővé, egy év késéssel talán ennek hatása is látszik az emelkedő forgalmon.

25 év

A BÉT 25 éves története során 126 társaság részvénye fordult meg a parketten. Ezek felét kivezették, jó egyhatoduk csődbe ment. Az első, 1990-es év mezőnyéből (Ibusz, Skála, Konzum, Novotrade, Fotex, Müszi, Dunaholding, Sztráda) mára egyedül a Konzum maradt, ez is alvópapírnak számít. Mostanában a forgalom 97 százalékát a négy blue chip adja: a Richter 21, a Mol és az OTP 20, a Magyar Telekom (korábbi Matáv) 17 éve forog a parketten.

Az utóbbi hónapokban nőtt a hazai befektetők vásárlóereje, már a forgalom 30 százalékát adják. Ugyanakkor a magyar tőzsde máig szenvedi, hogy a privatizáció elmúltával a nagyobb magáncégek jórészt elkerülték a parkettet. A BÉT kapitlaizációja a magyar GDP 20 százalékát sem éri el (az USA-ban ez az arány eléri a 120 százalékot, de Lengyelországban is meghaladja a 40-et), pedig a nemzetközi trendek alapján egyértelmű a kapcsolat a tőzsdei kapitalizáció és a GDP hosszú távú növekedési üteme között.

Idén ugyan két patinás céget is veszt a BÉT (a fő tulajdonos Mol kivezette a TVK-t és kivezetés előtt van a Danubius is), de a tőzsde vezetői abban bíznak, hogy legalább két új bevezetés vár a magyar befektetőkre ősszel. (Hivatalosan nem tudni, de állítólag a Wáberer az egyik, ha már a másik sikersztori alanya, a Wizz Air Londont választotta.)

A magyar tőzsde negyedszázad alatt, ha nem is túl nagy, de stabil helyet vívott ki magának a magyar gazdaságban, még ha nem is lehet mondani, hogy - bármelyik - kormányzattól túl sok segítséget kapott volna ehhez. Bár néhány évvel ezelőtt még úgy tűnt, a nemzetközi trendek a tőzsdei fúziókat vetítik előre, a régióban minden ország számára fontos a nemzeti tőzsde fennmaradása és a külföldi befektetők is inkább a helyi piacokon veszik meg a régió vezető részvényeit, mint Londonban. Ha sikerül megállítani a fogyást és az új magyar sikercégek is a parkettet választják, a Budapesti Értéktőzsde újabb - nyilván ugyancsak viszontagságos - negyedszázad elé néz.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!