Nagy hatással vannak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntései a részvénypiacra, azonban ez a hatás nem is a döntés bejelentését követő időszakban, hanem az azt megelőző 24 órában érzékelhető − derül ki a New York-i Fed kutatóinak nemrég frissített tanulmányából. A szerzők szerint 1994 óta a részvénypiacon a kockázatmentes hozamhoz viszonyítva elért extra hozam mintegy 80 százalékáért ez a 24 óra a felelős. Ha 24 órával a döntés előtt vásároltunk részvényeket és a döntés közlésekor értékesítettük őket, akkor viszonylag magas hozamot sikerülhetett elérni a stratégiával alacsony kockázat mellett − derül ki a tanulmányból.

A jelenség megfigyelhető a világ szinte összes vezető részvénypiacán, azonban más eszközosztályok nem mutattak ilyen érzékenységet a döntést megelőző időszakban. A tanulmány szerint a jelenség erősebben jelentkezett azokban a periódusokban, amikor az amerikai gazdaság recesszió felé hajlott, s épp ezért a monetáris politika lazább volt, mint a fellendülés azon időszakaiban, amikor restriktívebb jellegű kamatpolitikával találkozhattak a piaci szereplők.

Kapcsolódó

S&P 500 alapú CFD
Kép: Alfatrader


A tanulmány szerint a részvénypiac felülteljesítése általában már a döntést megelőző nap reggelén elkezdődik, de igazán lendületet a döntés előtt 24 órával vesz. Az innentől a kamatdöntés bejelentéséig terjedő időszakban az S&P-500-as indexértéke átlagosan 0,49 százalékkal emelkedett, s ráadásul elég megbízhatóan produkálta a hozamot az index, 1,1 Sharpe-hányados mellett (a hányados azt méri, hogy a kockázatmentes hozamon felül elért nyereséget mekkora ingadozásokkal, tehát mekkora kockázat mellett produkálja az adott portfólió) az 1994-től 2011 márciusáig terjedő időszakban. A Fed 1994 óta közli kamatdöntéseit, 2011 márciusában azonban megváltozott a bejelentés időpontja, a szerzők ezért ezt az időszakot vizsgálták. Ebben az időszakban összesen 131 tervezett ülést tartott a Fed − a rendkívüli üléseket csak azt követően jelentik be. Ha valaki alkalmazta a stratégiát, akkor ez alatt az időszak alatt a kockázatmentes amerikai állampapírhozam felett közel 65 százalékos extra hozamot tudott elérni.

A tanulmány megállapításai szerint a hagyományos piaci árazási modellekkel nehezen magyarázható a jelenség, s úgy tűnik, annak oka több hatás együttes érvényesülése lehet. Az egyik ilyen elem a mozaikban a politikai kockázat. A részvénypiacok általában jobban teljesítenek ugyanis azokban az időszakokban, amikor kevesebb impulzus éri őket a gazdaságpolitikai és monetáris politikai döntéshozók irányából, az ilyen időszakok rendszerint a részvénypiac kockázati prémiumának növekedését hozza magával.

A Fed-döntéseket megelőző egy hétben a nyíltpiaci bizottság (FOMC) tagjai nem nyilatkozhatnak a monetáris politikát érintő kérdésekben, így erről az oldalról nem éri hatás a befektetőket ebben az időszakban. Ugyanakkor a média a döntést megelőző egy napban és utána kiemelt helyen szerepelteti az eseményt. Ez ahhoz vezet, hogy érvényesülhet az úgynevezett figyelmetlen befektető és a korlátozott részvétel hatás a piacon. A két elmélet lényege, hogy a befektetők egy-egy adott piaci termékkel és annak áralakulásával nem minden pillanatban foglalkoznak, hanem gyakran csak az adott termékkel kapcsolatos előzetesen ismert adatközlési időpontok környékén. Jellemző például, hogy egy-egy részvény kereskedése a gyorsjelentést megelőző időszakban megélénkül, s jellemzően pozitív irányban történik árelmozdulás a bejelentés előtt. A kiemelt figyelemhez hozzájárulhat az, hogy az elemzők és szakértők a monetáris politikával kapcsolatos várakozásaikat nem módosítják folyamatosan, hanem gyakran csak egy-egy közelgő ülést megelőzően változtatják becsléseiket.

A Fed-ülések körüli jótékony hatás egyébként a kamatdöntés bejelentését követően már nem érvényesül. A vizsgált időszak nagy részében az ezt követő 24 órában az elért nyereségeket ugyan nem adta vissza a piac, de további extra hozamokat már nem mutatott ki a vizsgálat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!