Így pótolná Oszkó a kieső nyugdíjpénzeket

A kockázati tőke piacán is éreztethetik hatásukat a magánnyugdíjpénztárakat érintő döntések, a kieső forrásokat biztosítóktól, esetleg magánszemélyektől pótolná Oszkó Péter, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. frissen kinevezett vezérigazgatója. Oszkó a Napinak adott interjújában elmondta: új régiós alap indítását is tervezik.
NAPI, 2010. október 29. péntek, 10:28
Fotó:

A pénteki Napi Gazdaság cikke

- Az OTP az idén belépett a magyar kocká­zatitőke-piacra is, új szegmenst nyitva a csoporton belül. Mi indokolta ezt a lépést?

- A pénzügyi finanszírozással foglalkozó cégek alapvetően azoknak a társaságoknak tudnak csak hitelt biztosítani, amelyek megfelelő termékekkel, struktúrával rendelkeznek, illetve olyan eszközállományuk van, amely megfelelő biztosítékot ad a hitel nyújtására. Mindezek mellett kellően régen működnek ahhoz, hogy üzleti tevékenységük, illetve az esetleges kockázatok értékelhetőek legyenek a pénzintézetek számára. Így tehát azok a kezdő vállalkozások, amelyek nagyobb növekedési lehetőséggel rendelkeznek, de nem felelnek meg az előbbi feltételeknek, túlságosan kockázatosak a kereskedelmi bankoknak. A mai magyarországi kis- és középvállalkozói szegmensnél azonban óriási üzleti lehetőségek vannak, így egyértelmű volt az OTP Csoport számára, hogy megjelenjen ezen a piacon is.


- Mit jelent ez a gyakorlatban?

- Számos előnye, s így nagyobb kockázatviselési képessége is van a tulajdonosi jogokat is biztosító tőkebefektetésnek a hitelfinanszírozással szemben az indulási vagy növekedési fázisban lévő, magas működési kockázatú kisvállalkozások körében. Az első ilyen kockázati tőkealapot az uniós Jeremie programmal megtámogatva indította el a bank, ami azt jelenti, hogy a magántőke mellé uniós pénz is társul. Erre azért van szükség, mert ebben a programban kizárólag kezdő vállalkozásoknak juttatunk tőkét. Márpedig ennél a szegmensnél a legmagasabb a finanszírozási és megtérülési kockázat, annak ellenére, hogy csak valóban jó és életképes üzleti modelleket alkalmazó vállalkozásokba fektetünk. Tervezzük egyébként egy második alap indítását is, amellyel már régebb óta működő kisebb vagy közepes méretű cégeket céloznánk meg, ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem régiós szinten azokban az országokban is, ahol az OTP Csoport jelen van.


- Említette, hogy ezek nagyon kockázatos befektetések. Mekkora nyereséggel vagy megtérüléssel számolnak ennek fényében?

- Ez nagyban függ attól, hogy milyen vállalkozásokat támogatunk, de általában 20-30 százalékos megtérülést irányoztunk elő, éppen a magasabb kockázatok miatt. A Jeremie-program nagy előnye ugyanakkor, hogy a tőkealap szintjén jelentkező veszteséget először a tőke uniós forrású része fedezi, ugyanakkor a nyereség esetében egy referenciakamat jut a Jeremie által biztosított tőkerészre, így a magántőke relatíve alacsonyabb kockázatokat fut.


- Mekkora összeget kezelnek, illetve kezelnének a két alapban?

- Az első alap 6,8 milliárd forintot kezel, amelyből 3 milliárd forintot az OTP Bank, 3,8 milliárd forintot pedig a Jeremie alap biztosított. Más, e program keretében indított alapoknál az arány 30-70 százalék. A másik régiós alap esetében 250-300 millió eurós vagyont szeretnénk összegyűjteni. Ebből a korábbi tervek szerint 40-50 millió eurót a magyar piacról vontunk volna be, de ezt lehet, hogy felül kell vizsgálnunk. A kockázatitőke-piacon ugyanis az egyik legnagyobb befektetői kört a magánnyugdíjpénztárak vagyonkezelői jelentik, és a kormányzati döntések a következő időszakban szűkíthetik a forrásokat.


- Mikorra tervezték az első forrásbevonást a második alapnál, és kikkel pótolnák a magán-nyugdíjpénztári forrásokat?

- Az első mintegy 100 millió eurós kibocsátást a jövő év elejére tervezzük. Az eredmény nagyban függ attól, hogy milyen sikerrel tárgyalunk a régiós országokban. A magán-nyugdíjpénztári források pótlására a biztosítók bekapcsolódása lehet megoldás, hiszen az ő esetükben még természetes a hosszabb futamidejű befektetések iránti igény, és egy kiegyensúlyozott befektetési portfólió logikus része lehet a kockázatosabb, de magasabb hozamokkal kecsegtető eszköz is. Emellett az effajta alapokban jellemzően megjelenik a magántőke is, amelynek szerepvállalása ugyanakkor Magyarországon egyelőre nem jellemző ennél a befektetési formánál. Ennek oka, hogy a magyar magánszemélyek körében még kevesen vannak, akik hosszabb, 7-10 éves távlatban gondolkodnak befektetéseken. Belföldön ennek ellenére tárgyalunk olyan pénzintézetekkel, amelyeknél jelentősebb a privátbanki ügyfélkör. Ebben a szegmensben egy-egy csoportnál ugyanis közel akkora összeget kezelnek, mint a magán-nyugdíjpénztári vagyonkezelők, és talán nyitottak lehetnek ilyen fajta befektetésre. Ráadásul miközben egyelőre minden befektető óvatos az újabb kihelyezésekkel kapcsolatban, a kockázati és magántőke piacán véleményünk szerint éppen most van jó belépési lehetőség, hiszen a gazdasági ciklus mélypontját talán már elértük, ugyanakkor a cégek, azaz az egyes befektetési célpontok értékeltsége a befektetők számára vonzóbb, és forrásra is szükségük van, így magasabbak lehetnek a hozamelvárások is. Az elkövetkező években ugyanis valójában már csak az lehet a kérdés, hogy milyen gyors lesz a kilábalás, miközben a kockázati tőkebefektetőt valójában nem sürgeti az idő, hiszen legalább 5-7 éves befektetési és megtérülési periódusokban gondolkodik.


- Van már olyan cég, amelyet az első működő alapjuk megtámogatott? Illetve mennyi pénzhez lehet így hozzájutni, és milyen időtávban gondolkodnak?

- Négy társaság esetében már született befektetési döntés, ugyanakkor ezekről akkor hozhatunk nyilvánosságra részleteket, ha már folyósítás is történt. A kezdő vállalkozások esetében 400 millió forint lehet az éves tőkebefektetés maximuma, ugyanakkor a későbbiekben majd a régiós alap számára inkább 5-20 millió eurós befektetési lehetőségeket keresünk.


- Ezeket a cégeket önök keresik meg, vagy maguknak kell jelentkezni?

- Mindkét esetre lehet példa. Erős csapatunk van, és a feladatunk az, hogy találjunk olyan cégeket, amelyekbe érdemes lehet pénzt fektetni. Ugyanakkor ehhez az is kell, hogy az adott társaság nyitott legyen arra, hogy tőke- és tulajdonostárs érkezzen a cégbe. Ugyanígy előfordul az is, hogy befektetőt vagy tőkét kereső cégek jelentkeznek nálunk, amelyeket a kapcsolatfelvétel után alaposan meg kell ismernünk. Sokszor hónapokon keresztül vizsgálódunk és tárgyalunk, hiszen együttműködni csak a valóban jó lehetőségekkel kecsegtető üzleti kezdeményezésekkel tudunk.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK