Nem változott jelentősebben a hazai kisbefektetői kör hozzáállása a tőzsdézéshez attól, hogy lassan öt éve létrejött Közép-Európai Tőzsdeszövetség néven a bécsi, budapesti, prágai és ljubljanai tőzsdét tömörítő szervezet. A Napi.hu által megkérdezett brókerek elmondása alapján a magyar befektetők meglehetősen egységesen viselkednek, ha egyedi külföldi részvények vásárlása mellett döntenek. A régiós piacokon jegyzett részvények helyett inkább az Amerikában, vagy a német piacon jegyzett cégek részvényeit keresik, ezeket adják veszik.

Pedig kínálat lenne bőven. A CEESEG csoport éves jelentése, amely a nagyobb tőzsdei cégek részvényeit is bemutatja a 11 BUX index tag részvény mellett még 40 részvényt említ, mint nagyobb és likvidebb tőzsdei részvényt, amelyet a csoport tőzsdéin jegyeznek. Ezek között szerepelnek olyan régiós szempontból is jelentősebb társaságok papírjai, mint az osztrák Raiffeisen Bank, Erste Bank, a cseh CEZ áramszolgáltató cég vagy a szlovén Krka gyógyszergyár.

A régiós kínálat megléte ellenére a magyar magánbefektetőket jobban vonzzák a számukra ismertebbnek tűnő nevek, mint a DAX indexben szereplő BMW, Volkswagen, Siemens, Adidas, vagy az Amerikában jegyzett, igazán forró papírok, legyen az Apple, Facebook és egyéb, a híradásokból ismert cégek részvényei.

A CEESEG által felölelt piacok részvénykínálatából inkább a hazai intézményi ügyfelek szoktak vásárolni kereskedők elmondása szerint. Egy-egy régióra dedikált befektetési alap keresi a szomszédos országokban is kínálkozó jó sztorikat, nyugdíjpénztári és egyéb vagyonkezelt portfóliók menedzsereitől nem áll távol, hogy ha a Mol - Magyar Telekom - OTP trión túl is szeretnének szemezgetni, akkor a szomszédos országok részvénypiacain is szétnéznek.

Az ügyfelek nem nagyon ismerik ezeket a cégeket, s nincsenek is igazán a látókörükben. A régiós tőzsdei nagyvállalatokról szóló hírek elég szórványosan jutnak el a magyar befektőkhöz, s ha nincs hír, akkor jellemzősen a kereskedési kedv is kisebb - mondta a Napi.hu-nak az egyik megkérdezett bróker. A brókercégek kisbefektetőknek szóló ajánlásaiban is ritkábban tűnnek fel ezek a részvények, még akkor is, ha a cégek elemzői készítenek ezekről szóló anyagokat, azokkal jellemzően az intézményi ügyfeleket keresik meg. Így hiába hiába lett a Budapesti Értéktőzsde tagja egy regionális szövetség tagja, az átlagos magyar befektetői ha külföldi piacok felé tekint, akkor inkább Frankfurtban vagy New Yorkban keresi a célpontokat, s nem a szomszédban - értettek egyet a megszólaló szakértők.

Takács Szabolcs, a KBC Equitas üzletfejlesztési igazgatója szerint bár a hazai befektetőknek a bécsi piac fontos, ez a tendencia várhatóan a jövőben is megmarad. Szerinte reálisnak tűnik a feltételezés, hogy egy brókercég belföldi magánszemélyektől származó jutalék bevételeinek nagyjából 40-50 százaléka származik majd a Budapesti Értéktőzsdén megkötött üzletekből, 30-40 az amerikai tőzsdéken realizált forgalomból, 10-15 százalékot elvihet Frankfurt, s a maradék pedig az összes többi piac között oszlik majd el.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!