Az Apple hatás miatt idén eddig lemaradó volt a Dow Jones Industrial részvényindex a több részvényt tömörítő S&P 500-as indexhez képest, s ez nem kis részben a neves tech-cég részvényeinek köszönhető - írja a Financial Times. Az S&P 500-as index ugyanis 5 százalékos súllyal tartalmazza az idén eddig 60 százalékkal dráguló Apple részvényeket, a Dow viszont nem. Az S&P 500-as index év eleje óta 11,6 százalékkal emelkedett, eközben a Dow Jones Industrial mindössze 6,8 százalékkal,m a két mutató teljesítménye között ekkora eltérés nem volt tapasztalható 2004 óta - írja a lap.

Tavaly pont fordított helyzet állt fenn, hiszen a Dow az évet 5,5 százalékos nyereséggel zárta, míg az S&P 500-as indextől csak stagnálásra futotta. Bár a két mutató teljesítménye közötti eltérés időről időre felbukkan, azonban hosszabb távon meglepően jól kéz a kézben járnak, az elmúlt 10 évben az S&P 500 60 százalékkal emelkedett, a Dow Jones Industrial pedig 58 százalékkal. Míg a profi befektetők benchmarkként inkább a részvénypiacot szélesebb körben lefedő S&P 500-as indexet használják, addig a média inkább a Dow-ra helyezi a hangsúlyt, tekintve, hogy az nagyobb történelmi múltra tekinthet vissza. Azt, hogy az S&P 500 az iparágban szélesebb körben használt mutató mi sem mutatja jobban, hogy az indexet követő ETF (tőzsdén jegyzett alap), a Spider nettó eszközértéke 104,3 nilliárd dollárra rúg, eközben a Dow Jones Industrialt követő társában alig 11,3 milliárd dollárnyi vagyon parkol.

S&P 500 alapú CFD
Kép: Alfatrader


Persze figyelem, hogy mit csinál a Dow Jones Industrial, de az S&P 500-as index szerintem jobb képet ad arról, mi folyik az amerikai gazdaságban - mondta Jack Ablin, a Harris Private Bank vezető befektetési tanácsadója a lapnak. A Dow Jones Industrial mindössze 30 cég részvényeit tartalmazza, s az index kosarának felülvizsgálatát egy bizottság végez rendszeresen, amelynek tagja a Wall Street Journal főszerkesztője is.

Dow Jones Industrial alapú CFD
Kép: Alfatrader


A Dow pontosan betölti azt a funkciót, amire annak idején kitalálták - mondta David Guarina, az S&P Dow Jones Indices igazgatója. Ugyanakkor sok befektető szerint a gyors technológiai fejlődés következtében a Dow már nem képes arra, hogy leképezze az amerikai vállalati szektorban végbemenő változásokat. Az elmúlt tíz évben a technológiai fejlődésnek köszönhetően az Apple, a Google és az Amazon immár fontosabb céggé vált, mint akár az IBM, a Hewlett-Packard, a Microsoft, az Intel, vagy akár a Cisco, amelyek szerepelnek a Dow Jones Industrial kosarában.

Hatalmas változás zajlott le az elmúlt években az amerikai gazdaságban, s ezt nem tudta követni a Dow - mondta James Paulsen, a Wells Capital Management vezető befektetési stratégája. Hogyan fordulhat elő, hogy az Amazon, amely forradalmasította az amerikai kiskereskedelmet az internetes eladások révén, nem szerepel az index kosarában - tette fel a kérdést. A két index közül a Dow Jones Industrial egyszerű számtani átlagként számítódik, míg az S&P 500-as indexben a részvények árát a piaci kapitalizációval súlyozzák. Tekintve, hogy a Google, az Apple és az Amazon is elég drága részvények, ezért nehézségekbe ütközhetne bevenni őket a Dow kosarába - véli Paulsen.

A Dow Jones Industrial indexszel kapcsoltban évek óta kritikaként merül fel egyszerű, a piaci kapitalizációt nem figyelembe vevő számítási módja. Sok technikai elemző viszont pont ezért kedveli, sőt, vannak akik ennél egyszerűbb számítási móddal készülő indexeket is kedvelnek. Vannak olyan technikai elemzők - például Justin Mamis, a Nasdaq vezetői posztját évekig betöltő szakember - akik szerint a tőkeérték súlyozású indexekkel is akad probléma. Egy egy piaci fellendülés idején ugyanis mindig vannak kedvelt szektorok, részvények, úgynevezett piacvezetők. Ha ezek árfolyama sokszorosára emelkedik, érthető módon megnő súlyuk a piaci kapitalizáció alapján számolt mutatókban is, s ez idővel azt eredményezi, hogy az adott index sokkal érzékenyebbé válik egy-egy a befektetők által éppen kedvelt szektor teljesítményére, míg a gazdaság és a részvénypiac egészének viselkedéséről fals képet adhat.

Egy hasonlattal élve, ha egy piacon felmegy a hagyma ára, az még nem feltétlenül jelenti, hogy az összes élelmiszer ára emelkedni fog, ettől az egész piac árszínvonala még nyugodtan stagnálhat, s a vásárlók sem vesznek több hagymát a steak helyett - fogalmaz egy klasszikus tőzsdei szakértő. Sokan így egyéb mutatókat is nyomon követnek a piac egészének teljesítményét mérendő, például az emelkedő és csökkenő részvények számának különbsége, az új éves csúcsra emelkedő és mélypontra süllyedő részvények számának különbsége, vagy éppen az összes amerikai tőzsdén jegyzett részvény árfolyamának egyszerű összege. Ha ezek a mutatók kéz a kézben mozognak a vezető indexekkel, akkor a technikai elméletek szerint nincsen baj. Azonban akkor, amikor a vezető indexek új csúcsra emelkednek, s ezt az említett mutató nem tudják követni, vagy netán ellentétes mozgást produkálnak, azt a piac belső gyengeségének jeleként értelmezik. Az ilyen helyzetek arra utalnak, hogy csak néhány húzónév tud emelkedést produkálni a vezető indexekben, azonban a részvénypiac egésze gyenge teljesítményt nyújt, s talán jobb elkerülni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!